A versenyt Svájc szervezte, de a járványhelyzet miatt mindenki online vehetett részt rajta.
Június 13. és 19. között először rendezték meg az első EGOI-t (European Girls’ Olympiad in Informatics), azaz az Európai Lány Informatikai Diákolimpiát, amelyen a világ 43 országából 156 középiskolás lány vett részt - közölte a Neumann Társaság. Bár az olimpiát Svájc szervezte, a koronavírus-járvány miatt a diákok saját országaikból versenyeztek, a feladatokat online oldották meg.
Hazánkat négyen képviselték, közülük Éles Júlia, a szatmárnémeti Kölcsey Ferenc Főgimnázium tizenegyedik évfolyamos diákja ezüstérmet szerzett. A lány korábban már több hazai tanulmányi versenyen is eredményesen szerepelt: többek között a Nemes Tihamér Nemzetközi Informatikai Tanulmányi Versenyen és az Országos Magyar Matematika Versenyen is dobogós helyen végzett.
Az első EGOI-n Kelemen Anna, a szombathelyi ELTE Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium idén érettségizett diákja, Nagy Boglárka, a szatmárnémeti Kölcsey Ferenc Főgimnázium tizedikes tanulója, illetve Ottrok Veronika, a budapesti Berzsenyi Dániel Gimnázium tizenegyedikes tanulója is képviselte hazánkat. Közülük Anna csupán egyetlen ponttal maradt le a bronzéremről.
A verseny szervezőinek célja, hogy a lányokat arra bátorítsák, hogy foglalkozzanak számítástechnikával. A tapasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy sok lány azért nem választ ilyen területen szakmát, mert azt túl férfiasnak tartják. Az EGOI-n viszont nem tesznek különbséget a nemek között, a többi diákolimpiához - így például a CEOI-hoz (Közép-Európai Informatikai Diákolimpiahoz), IOI-hoz (Nemzetközi Informatikai Diákolimpia ) - hasonlóan versenyprogramozási feladatokat kell megoldaniuk az indulóknak, és a feladatok a lányok versenyén sem könnyebbek.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
