Házról házra járva tűzte fel végzős diákjainak a szalagot egy kaposvári osztályfőnök

A tanárnő ezzel a rendhagyó szalagtűzéssel szeretett volna örömet szerezni a tanírványainak.

  • Eduline

Ahogy arról korábban már mi is írtunk, az iskolák többsége - a végzősök legnagyobb bánatára - úgy döntött, a jelenlegi helyzetben egyáltalán nem szervezi meg a szalagavatót, csak postázzák a szalagot a diákoknak. 

A kaposvári Táncsics Mihály Gimnázium egyik osztályfőnöke azonban úgy döntött, nem hagyja ennyiben a dolgot, bármi is történik, ő feltűzi a szalagot a tanítványai ruhájára. Ezért az osztályfőnök helyettessel rászántak egy hétvégét, és házról-házra járva végig látogatták a diákokat, hogy személyesen tűzhessék fel nekik a jelképet, amit így ballagásig még büszkén tudnak viselni a kabátjukon - számolt be róla a Sonline. A szalagavató „túra” pénteken délután kezdődött, és vasárnap délután tűzték fel az utolsó szalagot.

De nem ez az egyetlen iskola, ahol alternatív megoldás született az idei szalagavatókra. Van, ahol online tartották meg az ünnepséget, míg máshol már előre gondolkodtak és ősszel - még az online oktatás bevezetése előtt - lebonyolították a szalagtűzést, így a mostani végzősök sem maradtak ki ebből az élményből. Máshol tavaszra halasztották az eseményt, vagy éppen az a mondás: akkor tartják meg, amikor visszatérhetnek a suliba. A különböző opciókról itt írtunk korábban.

(Képünk illusztráció.)

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.