Egy gigantikus méretű dinoszaurusz maradványait tárták fel Argentínában. A szakértők szerint ez lehet az egyik legnagyobb élőlény, amely valaha élt a Földön.
Paleontológusok egy 98 millió éves dinoszaurusz fosszilizálódott maradványaira bukkantak Patagóniában. Úgy vélik, hogy a feltárt 24 farokcsigolya, valamint a medence- és a mellizom elemei egy titanoszauruszé lehettek. Ezeket az állatokat hatalmas méret, hosszú nyak és farok jellemezte, illetve négy lábon jártak.
"Ez egy hatalmas dinoszaurusz, de úgy véljük, a jövőben a terepmunka során a csontváz még több részét tárhatjuk fel, és akkor nagy valószínűséggel még nagyobb magabiztossággal meg tudjuk állapítani, mekkora lehetett" - mondta Alejandro Otero, paleontológus.
Titanoszauruszoktól származó fosszíliákat az Antarktisz kivételével találtak már minden kontinensen. A legnagyobb egyedeket azonban többnyire Patagóniában tárták fel. Kutatók szerint a dinoszaurusz lábszárcsontjának elemzése nélkül nem lehet megmondani, mennyit nyomhatott az állat. A részlegesen feltárt őslényről azonban megállapítható, hogy az egyik legnagyobb titanoszaurusz. A tudósok kiemelték, hogy bár nem hiszik, hogy a dinoszauruszok egy eddig ismeretlen fajának tagját fedezték fel, azt egyelőre nem tudták egyetlen ismert nembe sem besorolni.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
