A mikrogravitációs környezetben termesztett retkek egy részét már el is fogyasztotta az ISS legénysége.
Veteményes az űrben? Már ez sem lehetetlen
A Nemzetközi Űrállomás (ISS) legénysége azzal búcsúztatta 2020-at, hogy megkóstolta a fedélzeten, mikrogravitációs környezetben nevelt retkeket – számolt be róla a hvg.hu a Digital Trends cikke alapján.
Nem ez az első alkalom, hogy le lehetett aratni az űrtermést, korábban az űrhajósok salátát, zsázsát, és más egyéb leveles zöldségeket is fogyasztottak, amiket az állomás egy kutatólaboratóriumában nevelgettek. A retkek 27 nap után értek be a termesztésükre kitalált kis kabinban és állítólag nagyon finomak.
Az űrben termesztett zöldségek fogyasztása fontos tudományos vizsgálat és pszichológiai haszna is van. Egy űrhajós minden nap ugyanazt az előre csomagolt ételt eszi, amíg a küldetése tart, és ez egy idő után próbára teszi a szerveztet. A friss zöldségek fogyasztása viszont jelentős energiát adhat a legénységnek.
Érdekesség, hogy az űrhajósokat időnként külön kis ételcsomagokkal is segíti a NASA, melyekben kedvenc fűszereik mellett rágcsálnivalókat is találnak. Ezek a csomagok viszont ritkán, általában egy nagyobb szállítmánnyal jutnak el az ISS-re.
Az űrben termett zöldségek a legénység elmondása szerint külsőre semmiben nem különböztek a földi megfelelőiktől. Zöld levelük volt, a zöldség ehető része pedig pirosas, bordó színű, az ízüket viszont jobbnak találták. Az űrhajósok összesen 9 retket fogyasztottak el, 10-et pedig lefagyasztottak. Ezeket átadják majd a NASA tudósainak, ha visszatértek a Földre.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.
Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.
A szennyezettség terjed Rákospalotán, Müller Anna szerint ezért a minisztériumok összehangolt munkájára van szükség.
Volt olyan állami ösztöndíjas, nappali tagozatos alapképzés, ahová mindössze 177 ponttal be lehetett kerülni, de 202 pont is elég volt az egyik szakhoz.
@eduline.hu 5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium ingyenes képzésekkel és segédanyagokkal segíti a pedagógusokat az anafilaxiás allergiával élő közel 25 ezer gyermek biztonságos tanévkezdésében, kiemelve a gyermekek védelmének közös felelősségét.
Szerdán kinevezték az állami fenntartású köznevelési intézmények vezetőit, az új tanévben 359-an kezdhetik meg a munkát.
2027-től letiltanák a 16 év alatti fiatalokat a közösségi médiáról Szlovákiában.
Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.
