Szagos radír, scoubidou és beyblade - ha a 2000-res években jártatok általános vagy középiskolába, akkor ti is emlékezhettek a szünetek nagy játékaira, vagy az órák elengedhetetlen kellékeire.
Ezen a sötét, hideg téli napon összeszedtünk pár emlékezetes, és szinte elengedhetetlen elemet a suliból. Vajon még most is megvannak?
Cserélhető hegyű ceruza, amiből, ha egy hegy elveszett, használhatatlan lett az egész.
Emeletes tolltartó, amiben legalább 12 színesceruza, két vonalzó és radír, filcek és körző is helyet kapott. Vajon hányat használtunk belőlük?
Szagos radír vagy zselés toll. Ezek is a három emeletes tolltartók elengedhetetlen kellékei, és biztos, hogy ismertek olyat, aki meg is kóstolta őket.
Matricás album, aminek tartalma folyamatosan gazdát cserélt a szünetekben. Az élet császára volt, akinek szőrös vagy zselés matricája is volt.
Tátika - igen, ez is egy olyan találmány, amivel már évtizedek óta szórakoznak az iskolások, a fő kérdés, hogy ki-mit írt a hajtások alá.
Gombfoci - ami már ősidők óta az iskolapadok legnagyobb játéka, és minden fiúcsapat felfedezi egyszer.
Scoubidou - a színes műanyagszálak, amikkel végtelen mennyiségű használhatatlan tolat, kulcstartót lehetet csinálni.
A 2000-res évek egyik nagy csodája volt a beyblade is, amit mindenki 'bébléd'-nek mondott, és a reklámban ígértekkel szemben nem is szikrázott.
Írásvetítő - ezt a mai iskolások már nem is ismerhetik, ugyanis az e-tábla könnyen átvette a nehéz és kőkorszaki írásvetítők feladatát.
Ti is emlékeztek rájuk, sőt többre is? Írjátok meg vagy küldjetek képet, az [email protected] címre, hogy nektek mi volt a kedvenc iskolai kütyütök vagy hobbitok, ami egy idő után mindenkinek lett.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
