Egy amerikai tinédzser unalmában állította össze egy nem létező politikus Twitter profilját, amit a közösségi oldal ellátott azzal a kék pipával, amellyel a hiteles profilokat jelölik. A profil tulajdonosa azt hirdette, hogy kongresszusi mandátumért száll versenybe a 2020-as amerikai törvényhozási választásokon.
A Rhode Island-i Andrew Walz néven futó fiókot a Twitter ellátta azzal a kék színű pipával, amellyel azt jelölik, hogy a profil hiteles, valóban az az ember áll mögötte, akinek mondja magát. Ilyet kapnak a szenátusi, illetve képviselőházi helyekre pályázó politikusok profiljai is azzal a nyíltan vállalt céllal, hogy így segítse az embereket megbízható forrásból tájékozódni a választások előtt.
Csakhogy ez a profil nem volt valódi, ugyanis egy 17 éves New York-i fiú hozta létre unalmában. A tinédzser a CNN-nek elmondta, hogy az álprofillal tesztelni szerette volna, hogy a Twitter mennyire megbízhatóan és hitelesen működik a választással kapcsolatos hírek kezelésében.
A tinédzser elmondása szerint a karácsonyi szünetben unatkozott, és nagyjából 20 perc alatt létrehozta az áljelölt weboldalát, és további öt perc alatt nyitott egy hamis Twitter-fiókot a nevében. Az általa kitalált jelölt fényképét pedig egy olyan oldalról töltötte le, amely mesterséges intelligenciával hoz létre valódinak tűnő képeket, nem létező személyekről.
A kék színű pipa a Twitter védjegye, és később a Facebook is elkezdte alkalmazni. Ismert újságírók, politikusok, kormányzati ügynökségek és vállalatok oldalaira helyezik el, azzal a céllal, hogy jelezzék az adott profilok hitelességét. Erősen megkérdőjelezi azonban a Twitter felkészültségét, hogy a hitelesítő jelzést egy 17 éves fiatal által, jelentősebb ráfordítás nélkül létrehozott oldal is könnyedén megkapta - mutatott rá a CNN.
A Twitter egyik szóvivője nemrég úgy nyilatkozott: a legrosszabb, ami a vállalattal történhet, ha olyan személyt hitelesítene, aki valójában nem is jelölt. Andrew Walz fiókját természetesen a Twitter azóta már törölte.
A nap videója: furcsa dolgot vett észre az anyuka, mikor iskolába vitte gyerekeit
Egy amerikai anyuka elindult 2 gyerekével az iskolába, azonban amikor megérkezett észrevette, hogy üres az autó hátsó ülése.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
