Egyetemi legendák: így került egy elefánt a kollégiumi versenyre

Egy történet szerint a műegyetemisták elefántok segítségével nyertek meg egy kollégiumi versenyt. Most kiderült, mindez tényleg megtörtént, napilapok számoltak be az 1985-ös egyetemi legendáról.

  • Eduline

A BME-n van minden évben egy vetélkedő a karok között már régóta. Egyszer a feladat a legnagyobb állat beszerzése volt, és elméletileg pont volt elefánt a Kruspér utcában. Az Urbanlegends A Jövő Mérnöke című lap archívumában kutatott, méghozzá sikeresen. Kiderült, hogy mindez valóban megtörtént, méghozzá az 1985-ös Vásárhelyi Napokon, és az Esti Hírlapnak fotója is volt az esetről.

A lap szerint a Műegyetem építészmérnöki kari kollégiumának névadójára emlékező hagyományos versenysorozaton az öt évfolyam csapatai egyéni ötleteikkel igyekeznek a díjakat elnyerni. A harmadik évfolyam hallgatóinak idei ötlete a szó szoros értelmében "állati" volt: állatok felvonultatásával szervezték a szlalom versenyt. Az elefántok bevonását azonban nehéz volt überelni, így az az évi VN Kupát végül a harmadik évfolyam nyerte. A performansz olyan emlékezetesre sikerült, hogy arról a Népszabadság még a következő évi versenyről tudósító beszámolójában is megemlékezett:

Tavaly ilyenkor például nagyot néztek a környék lakói a felvonuló három elefánt láttán, amit az építőmérnök jelöltek ‘szereztek be’ a vetélkedésükhöz, és vonultattak fel nagy büszkén a zsűri előtt.

Abban az évben egyébként volt még programként Empire State Building-mászás (a Schönherz kollégiumban), rabszolgavásár, amelyen az évfolyamoknak kellett tanár-patrónust szerezniük, vagy épp „mozgó vetélkedő”, ahol – sok egyéb mellett – házasságlevelet, börtönből szabaduló levelet kellett szerezniük a csapatoknak.

A teljes cikket, még több egyetemi legendáról itt olvashatjátok el.

Hogyan nézett ki a Műegyetem száz éve? Fotóválogatás

Hogyan néztek ki a nagy egyetemek régen? Mi történt az épületekkel az elmúlt évtizedekben? Új cikksorozatunkban utánajárunk, hogyan jöttek létre és változtak meg azok az épületek, amelyekben ma is egyetemi órák zajlanak. A 20. század elejétől, közepétől mutatunk Fortepan-fotókat a magyarországi egyetemekről: ez a BME története.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.