Miután az új Nemzeti alaptanterv (Nat) 2019-es bevezetésére nem került sor, az új rendszer még várat magára. De vajon meddig?
Maruzsa Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) köznevelésért felelős államtitkára tegnap Hajdúszoboszlón, a XXI. Országos Közoktatási Szakértői Konferencián a Változások az oktatásban című előadásában kiemelte: a változás folyamatos, az a tudástartalom, azok a módszerek és eszközök, amiket használnak a modern oktatásban, folyamatosan változnak.
Folyamatban van a magyar oktatási rendszer tartalmi megújítása is: az új Nemzeti alaptanterv (Nat), a kerettanterv és az ezzel kapcsolatos tankönyvfejlesztések is fókuszban vannak - jelezte, megemlítve, hogy a Natot várhatóan ez év végéig fogadja el a kormány, és 2020. szeptember 1-jétől valósítható meg.
Ahogy korábban írtunk róla, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) arra a kérdésre, mikor vezetik be az új Nemzeti alaptantervet konkrét választ nem tudott adni, azonban azt mondta:
„Az alig több mint 300 oldalas tervezetre több mint 1000 oldalnyi vélemény érkezett. A javaslatok nagy részét pedagógusok és szakmai szervezetek küldték be, így tehát a leginkább érintett kört sikerült bevonni a társadalmi-szakmai egyeztetésbe."
Középiskolai felvételi 2020-as tudástár: itt vannak a legfontosabb dátumok, szabályok
Nemsokára beindul a középiskolai felvételi szezon is, hiszen múlt héten nyilvánosságra hozták a 2020-as középiskolai írásbeli felvételi jelentkezési lapját. Most összeszedtük a legfontosabb dátumokat és szabályokat.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
