Már csak néhány nap, és kezdődik az egyetemeken és főiskolákon az őszi félév. De hogyan érdemes belevágnotok az első szemeszterbe? Mire érdemes ügyelnetek? Mutatjuk a tökéletes időbeosztás titkát.
1. Ne hagyjátok az összes esszét és beadandót az utolsó hétre
Ugyan kinek lenne kedve már szeptemberben beadandókat írni, amikor majd csak december elején lesz a leadási határidő? (Majdnem) minden egyetemista szeret halogatni, de ezzel csak magatokkal szúrtok ki, ugyanis ha november végén kezdtek neki az öt-hat dolgozat megírásának, akkor éjjel-nappal dolgoznotok kell – ráadásul a szorgalmi időszak végén túl lesztek terhelve, hiszen egymást követik a ZH-k és az előrehozott vizsgák is.
2. Tudjátok le az első negyedévben a kiselőadásokat
Ha kiselőadást kell tartanotok valamelyik szemináriumon, és már most le lehet foglalni az időpontot, akkor ne az utolsó órát válasszátok, mert rengeteg dolgotok lesz akkor. Inkább tudjátok le a kötelező feladatokat már a félév közepén!
Öt hiba, amit minden egyetemista elkövet az első félévben
Egy napra öt-hat előadás? Reggeli nyolcórás kezdés? Vannak dolgok amit szinte minden egyetemista elkövet, és utólag rájön, hogy talán nem is volt annyira jó ötlet. Most összegyűjtöttük ezeket a bakikat.
3. Írjátok be a naptáratokba a fontos dátumokat minél hamarabb
Annyi impulzus ér benneteket az egyetemen – főleg az első évben –, hogy képtelenség minden dátumot fejben tartani. Éppen ezért egyből írjátok fel a zh-k és a kiselőadások időpontjait, a beadandók leadási határidejét, valamint minden egyéb fontos dátumot, hogy semmiről ne feledkezzetek meg.
+1 Használjatok különböző appokat
Már rengeteg olyan alkalmazást lehet találni, amelynek a segítségével sokkal áttekinthetőbbek a rátok váró feladatok. A Evernote például egyszerre jegyzetfüzet, szervező és tervező. Ezzel az appal vezethetitek a teendőiteket – bevihetitek a beadandók leadási határidejét, az órarendeteket és az eseményeket, de akár még a kiadásaitokat is.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
