Négy tipp elsőéves egyetemistáknak: ez a jó időbeosztás titka

Már csak néhány nap, és kezdődik az egyetemeken és főiskolákon az őszi félév. De hogyan érdemes belevágnotok az első szemeszterbe? Mire érdemes ügyelnetek? Mutatjuk a tökéletes időbeosztás titkát.

  • Eduline

1. Ne hagyjátok az összes esszét és beadandót az utolsó hétre

Ugyan kinek lenne kedve már szeptemberben beadandókat írni, amikor majd csak december elején lesz a leadási határidő? (Majdnem) minden egyetemista szeret halogatni, de ezzel csak magatokkal szúrtok ki, ugyanis ha november végén kezdtek neki az öt-hat dolgozat megírásának, akkor éjjel-nappal dolgoznotok kell – ráadásul a szorgalmi időszak végén túl lesztek terhelve, hiszen egymást követik a ZH-k és az előrehozott vizsgák is.

2. Tudjátok le az első negyedévben a kiselőadásokat

Ha kiselőadást kell tartanotok valamelyik szemináriumon, és már most le lehet foglalni az időpontot, akkor ne az utolsó órát válasszátok, mert rengeteg dolgotok lesz akkor. Inkább tudjátok le a kötelező feladatokat már a félév közepén!

Öt hiba, amit minden egyetemista elkövet az első félévben

Egy napra öt-hat előadás? Reggeli nyolcórás kezdés? Vannak dolgok amit szinte minden egyetemista elkövet, és utólag rájön, hogy talán nem is volt annyira jó ötlet. Most összegyűjtöttük ezeket a bakikat.

3. Írjátok be a naptáratokba a fontos dátumokat minél hamarabb

Annyi impulzus ér benneteket az egyetemen – főleg az első évben –, hogy képtelenség minden dátumot fejben tartani. Éppen ezért egyből írjátok fel a zh-k és a kiselőadások időpontjait, a beadandók leadási határidejét, valamint minden egyéb fontos dátumot, hogy semmiről ne feledkezzetek meg.

+1 Használjatok különböző appokat

Már rengeteg olyan alkalmazást lehet találni, amelynek a segítségével sokkal áttekinthetőbbek a rátok váró feladatok. A Evernote például egyszerre jegyzetfüzet, szervező és tervező. Ezzel az appal vezethetitek a teendőiteket – bevihetitek a beadandók leadási határidejét, az órarendeteket és az eseményeket, de akár még a kiadásaitokat is.

Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.