Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Vajon jobban megéri éves vagy szemeszterbérletet venni Budapesten, mint havit? Praktikus kérdésre válaszolunk.
A havi bérlet közoktatásban és felsőoktatásban tanulók számára egységesen 3450 forint, míg a szemeszterbérlet 16200 forint. Mivel egy szemeszter öt hónap, 3240 forintból utazhattok Budapesten belül, ami kétszáz forint spórolást jelent havonta, vagyis összesen több mint ezer forintot spórol az, aki szemeszterbérletet vásárol.
37 800 forintot kell fizetnie annak a diáknak, aki éves Budapest-bérletet vásárol - ez tizenkét hónapig érvényes. Egy hónapra leosztva 3150 forintos költséget jelent egy diák számára, ami a havi bérletnél 300 forinttal olcsóbb. Így egy évben 3600 forintot, vagyis több mint egy havi bérlet árát spórolja meg az, aki éves bérletet vásárol.
Van drágább, mint Budapest - mennyibe kerülnek a vidéki diákbérletek?
Mennyibe kerül a vidéki egyetemvárosokban a tömegközlekedés 2019-ben? Megnéztük, mennyit kell fizetni a havi és negyedéves bérletekért Győrben, Szegeden, Pécsen vagy Veszprémben.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.