Aki a zuhany alatt énekel, erősíti az immunrendszerét, és teljesen mindegy, hogy eközben hamisan, vagy kristálytisztán dalol-e – írja a Die Welt című német napilap online változata, ismertetve a frankfurti egyetem zenepedagógiai intézetének kutatásait.
A vizsgálat során az egyetem munkatársai együttműködtek egy amatőr kórussal. A kísérletekben nyolc férfi és huszonhárom nő vett részt. Hans Günther Bastian professzor szerint a korábbi vizsgálatok során már kimutatták, hogy az éneklés és a zenehallgatás egyaránt hatással van a belső elválasztású mirigyek, így a pajzsmirigy működésére, nem volt azonban közvetlen összehasonlítás arra nézve, miként reagál a zenélésre és a zenehallgatásra a hormonrendszer.
Zeneként Mozart Requiem című műve szolgált, ezt énekelték és hallgatták a kontrollcsoportok is. A kórus tagjaitól próba előtt és után nyálmintákat vettek, hogy meghatározzák a fehérjék, az immunanyagok és a kortizol mennyiségét. Ez utóbbi a mellékvesekéregben termelődő hormon.
Annak megállapítására, hogy az immunrendszer erősödött-e, mutatóként az immunglobin-A értéket vették a kutatók. A tanulmány szerint teljesen pozitív változások következtek be az éneklés során, míg a hallgatás hidegen hagyta az immunrendszert. Ezen kívül a kórus próbáinak hangulata is hozzájárult az egészségi állapot javulásához.
Németországban kereken 60 ezer kórusban több mint 3 millió 200 ezer énekes van, akik profitálhatnak abból, hogy ez a hobbijuk. Bastian professzor egyúttal azt hangoztatta, hogy az iskolai oktatásban is nagyobb szerepet kellene a zenének kapnia, mert a zenehallgatás és az éneklés gazdagítja a diákok érzelmi világát – olvasható a Die Welt című lap online kiadásában.
Budapesti gimnázium vezeti a HVG 2027-es alapítványi és magániskolai rangsorát, de a legjobb három közé egy győri intézmény is bekerült. Mutatjuk az öt legjobb iskolát.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint továbbra is jelentős a lemorzsolódás a tanárképzésben, amin az sem segít, hogy egyre alacsonyabb pontszámokkal lehet bekerülni a pedagógiai szakokra. A béremelések ellenére továbbra is kevesen szereznek diplomát az ötéves tanárképzésben.
Több tízezer egyetemista és oktató vonult utcára csütörtökön Bécsben, hogy az osztrák felsőoktatás tervezett költségvetése ellen tiltakozzon. A hallgatók attól tartanak, hogy a forráshiány miatt kevesebb oktató, kevesebb egyetemi kurzus és nehezebb diplomaszerzés várhat rájuk.
Rázsi Botond Miklós, a Nemzeti Pedagógus Kar megbízott elnöke szerint sok tanár számára nem szimpatikus, hogy a szervezetet az előző kormány mesterségesen hozta létre. A Telexnek adott interjújában arról is beszélt, hogy soha nem kapott politikai utasítást, és szerinte a pedagóguskarnak nem feladata tiltakozásra biztatni a tanárokat. A szervezet jövője egyelőre bizonytalan, az új elnökről februárban döntenek.
2027. január 1-jétől nem használhatnak közösségi médiát a 15 éven aluliak Görögországban. Az új szabályozás többek között a Facebookot, az Instagramot és a TikTokot is érinti.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen.
