Megérkezik az első fizetés, az első ösztöndíj és vele együtt egy újabb kérdés is: milyen bankszámlát érdemes választani? A TikTokon pénzügyi influenszerek adják a tippeket, a Redditen idegenek osztják meg a tapasztalatokat, a ChatGPT pedig éjjel-nappal önti rád a tanácsokat. A nap végén azonban lépni neked kell.
A YouTube-ra percenként több mint 500 órányi videót töltenek fel, a TikTokra naponta több tízmillió új videó kerül ki, a Redditen pedig sok millió új bejegyzés és hozzászólás születik. A ChatGPT 24 óra alatt már több milliárd felhasználói kérést dolgoz fel. Ebben az információs zajban egyre nehezebb eldönteni, melyik tanács hiteles, és melyik segít valóban jó döntést hozni.
Az első saját bankszámla kiválasztását nem érdemes elsietni vagy kizárólag mások véleménye alapján meghozni. Egy diákszámla ugyanis nemcsak arra szolgál, hogy megérkezzen rá a fizetésetek vagy az ösztöndíjatok, hanem éveken át megkönnyítheti a mindennapi pénzügyeitek intézését, segíthet a megtakarításban, és egyszerűbbé teheti a külföldi fizetéseket vagy a devizaváltást is.
Nem véletlen, hogy sokan bizonytalannak érzitek magatokat, amikor először kell önálló pénzügyi döntéseket hoznotok. A diákévek alatt egyszerre kell megtanulnotok beosztani a pénzt, félretenni a jövőre és felkészülni a váratlan helyzetekre.
Az Erste és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) közel ezer felsőoktatási hallgató bevonásával készült kutatása szerint a hallgatók több mint fele már saját munkájából finanszírozza a megélhetését, miközben jelenlegi anyagi helyzetével csupán minden harmadik elégedett. Ennek ellenére a többség optimistán tekint a jövőbe: tízből közel nyolcan arra számítanak, hogy öt éven belül javulni fog a pénzügyi helyzetük.
A kutatásból az is kiderült, hogy a legnagyobb kihívást nem elsősorban a mindennapi kiadások jelentik. A válaszadók 43 százaléka szerint a hosszú távú megtakarítások felépítése okozza a legtöbb nehézséget, míg közel minden harmadik hallgató azt mondta, nincs elegendő félretett pénze arra az esetre, ha váratlan kiadás merülne fel. Az albérletben élők számára ráadásul a lakhatási költségek is jóval nagyobb terhet jelentenek, mint a kollégiumban vagy saját lakásban élő társaiknak.
Bár a diákok többsége önállóan próbálja kézben tartani a pénzügyeit, ezekről ritkán beszélnek egymással. A kutatás szerint a legtöbben továbbra is a szüleiktől kérnek tanácsot, ugyanakkor hasonló arányban próbálnak önállóan is utánajárni a számukra fontos információknak. A mesterséges intelligencián alapuló eszközök szerepe is egyre nagyobb: pénzügyi kérdésekben már többen használják az AI alapú platformokat, mint a közösségi médiát vagy az influenszereket.
Ezt támasztja alá a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 2024-es, 1197 magyar, 13-16 éves bevonásával készült kutatása is, amely szerint a korosztályból szinte mindenki hallott a mesterséges intelligenciáról és 71 százalékuk hasznosnak is tartja. A legtöbben azt emelték ki, hogy megkönnyíti a mindennapi életüket, ami azt is jelentheti, hogy egyre inkább támaszkodnak az AI-ra a hétköznapi helyzetekben – akár akkor is, amikor különböző lehetőségeket hasonlítanak össze vagy egy döntést készítenek elő.
A mesterséges intelligencia segíthet összegyűjteni a szempontokat vagy összehasonlítani a különböző lehetőségeket, de azt már nem tudja eldönteni helyetted, hogy neked mire lesz szükséged a következő néhány évben. Dolgozol diákként? Ösztöndíjat kapsz? Albérletben laksz? Külföldi szemeszterre készülsz? Ezekre a kérdésekre csak te tudod a választ. Ráadásul érdemes kritikusan mérlegelned és az MNB-s, valamint banki kalkulátorokat is használni a döntésed előtt.
Mennyibe kerül valójában a számla?
Nemcsak azt érdemes megnézni, hogy van-e havidíja vagy számlavezetési díja a számlának, hanem azt is, meddig érvényesek a kedvezményes feltételek, illetve milyen esetekben maradhat ingyenes a számla. Érdemes utánanézni annak is, hogy később milyen díjak merülhetnek fel például utalás, készpénzfelvétel vagy egyéb banki szolgáltatások esetén. A számlanyitás előtt mindig érdemes alaposan átnézni a feltételeket is, nem csak az akciós ajánlatokat.
Mennyire egyszerű használni a mobilbankot?
Nem mindegy, hogy néhány kattintással el tudjátok-e intézni az utalásokat, ellenőrizni tudjátok-e az egyenleget, vagy akár módosítani a bankkártyátok beállításait. Egy jól használható mobilalkalmazás a mindennapokban rengeteg időt és utánajárást spórolhat meg.
Hogyan tudom követni, hogy mire megy el a pénzem?
Az első önálló években könnyű elveszíteni a fonalat, hogy hónap végére mire is ment el a fizetés vagy az ösztöndíj. Érdemes olyan számlát választani, amely megmutatja a bevételeket és a kiadásokat, kategóriákba rendezi a költéseiteket, és lehetőséget ad arra is, hogy saját költségkereteket állítsatok be. Így hamarabb észrevehetitek, ha egy-egy területre többet költötök a tervezettnél.
Támogatja a rendszeres megtakarítást?
A pénzügyi tudatosság nemcsak arról szól, hogy egyszer félretesztek egy nagyobb összeget, hanem arról is, hogy rendszeresen tudjatok megtakarítani. Érdemes megnézni, kínál-e a számla olyan funkciókat, amelyek automatikusan segítenek félretenni, így a megtakarítás fokozatosan, szinte észrevétlenül is gyarapodhat.
Milyen feltételekkel használhatom a számlát küldölfön?
Ha Erasmusra készültök, nyáron külföldre utaztok, vagy gyakran rendeltek nemzetközi webáruházakból, a devizaváltás feltételei is fontosak lehetnek. Érdemes utánanézni annak, milyen árfolyamon lehet devizát váltani, jár-e ezért külön díj, illetve milyen feltételekkel használhatjátok a számlát külföldön.
Valóban mindent el tudok intézni az online bankban?
A számlanyitás csak az első lépés. Később is számos ügyet kell majd intézni: új bankkártyát igényelni, módosítani a limiteket vagy éppen frissíteni bizonyos adatokat. Érdemes olyan szolgáltatást választani, ahol ezek többsége digitálisan is elérhető, így nem kell minden apró ügy miatt bankfiókba mennetek.
Ha ezeket a szempontokat már a számlanyitás előtt végiggondoljátok, sokkal könnyebb olyan diákszámlát választani, amely nemcsak most, hanem a következő években is megfelel az igényeiteknek.
Vajon lesznek idén is olyan szakok, ahova a 499 pont is kevés lesz? Hány pont lehet elég a jogra, pszichológiára vagy éppenséggel az orvosira? Milyen szakokra lehet bekerülni kettes-hármas érettségivel? Ma este minden ilyen, és ehhez hasonló kérdésre választ kaptok.
Ma este derülnek ki a ponthatárok a felsőoktatási felvételin. Összegyűjtöttünk mindent, amit tudni érdemes a pontszámításról, az idei jelentkezési adatokról és arról, hogyan alakulhatnak a ponthatárok a legnépszerűbb képzéseken.
Van olyan, akinek eltűntek a nyelvvizsgáért járó pluszpontjai, másnál pedig megváltozott a pontszámítás módja.
Elfogadta az Országgyűlés az iskolakezdési támogatásról szóló törvényjavaslatot, amit parlamenti vita előzött meg. Az ellenzék nehezményezte, hogy nincsenek jól meghatározva a jogosultsági feltételek és számos rászoruló család kimarad a támogatásból. A kormánypárt képviselői hangsúlyozták, hogy a támogatás szabályait szakmai egyeztetések alapján dolgozták ki, a rendszer nem tökéletes, de lehet rajta fejleszteni.
Összeszedtük, korábban milyen pontszámokkal lehetett bekerülni az egyes képzésekre.
Sinka Edit vezeti a jövőben a Klebelsberg Központot – jelentette be közösségi oldalán az oktatási és gyermekügyi miniszter. A tárcavezető szerint a kinevezés nem pusztán személycsere, hanem szemléletváltás is.
Több, mint dupla annyi pontra is szükségük volt azoknak, akik az ELTE néderlandisztika képzésére, az SZTE mezőgazdasági mérnökire vagy a Tomori Pál Főiskola gazdálkodási és menedzsment alapszakjára akartak bekerülni.
