szerző:
eduline/mti

Bemutatták Magyarország Nemzeti Atlaszának új kiadását. A nagyméretű, reprezentatív kötet a Magyar Tudományos Akadémia vezetésével, Kocsis Károly akadémikus főszerkesztésében készült. A munkában számos kormányzati szerv, háttérintézmény és egyetem is részt vett.

©

Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere "rendkívül magas" tudományos igénnyel összeállított munkának nevezte a kötetet, amely Kocsis Károly professzor irányítása mellett 18 szerkesztő, 140 fejezetszerző és több mint 200 térképszerző, 14 térképész, valamint több tucat szakmai és nyelvi lektor munkája eredményeként készült el. A csaknem kétszáz oldalas kiadványt eljuttatják a hazai és határon túli magyar tannyelvű közép- és felsőoktatási intézményekhez is - tette hozzá.

Az előző kiadványokhoz képest újdonság, hogy a kötet nem csupán Magyarországra, hanem a Kárpát-medencére és annak szomszédságára, 12 ország csaknem félmillió négyzetkilométernyi területére és több mint 30 ezer településre vonatkozóan mutatja be a természeti, gazdasági és társadalmi adottságokat teljes részletességgel. A kötet egyrészt ismerteti a kőzet-, a víz- és a levegőburok állapotát, az élővilág életterét, másrészt olyan szintetizáló fejezeteket, témaköröket is tartalmaz, melyek a természeti környezet és a társadalom összefonódását, kölcsönhatásait elemzik.

Kocsis Károly akadémikus, a kiadvány főszerkesztője elmondta, hogy a térképsorozat további három kötete a tervek szerint évente jelenik majd meg A magyar állam és helye a világban, Társadalom, valamint Gazdaság címmel. Hozzátette: hogy a most megjelent kötet angol nyelvű kiadása három hónap múlva lát majd napvilágot. Jelen kötet mától kapható a könyvesboltokban is - tette hozzá.

Az MNA Természeti környezet című kötete interneten is hozzáférhető és szabadon letölthető ezen az oldalon, az online változatot folyamatosan frissítik majd a legújabb adatokkal - tette hozzá.

Itt az újabb vélemény az új NAT tervezetéről: van még mit átgondolni?

Az MTA Pedagógiai Tudományos Bizottság Drámapedagógiai Albizottsága szerint az ének-zene és vizuális kultúra nem elég a „mindennapos művészeti nevelés" feladatainak teljesítéséhez. Az MTA Pedagógiai Tudományos Bizottság Drámapedagógiai Albizottsága szerint pozitívum, hogy a NAT-tervezet hitet tesz a gyermek- és tanulásközpontúság, valamint az élményközpontú pedagógiai elvek és gyakorlat mellett, illetve hogy a készülő alaptanterv önálló fejezetben írja elő a „mindennapos művészeti nevelés" feladatait.