1. PhD helyett olimpiai érem és Kossuth-díj

Akár Janics Natasa, Ákos, Egerszegi Krisztina, Oszter Sándor és a plágiumbotrány miatt lemondott volt államfő, Schmitt Pál is egyetemi tanári állást kaphatott volna, ha a fideszes Pósán László nem vonta volna vissza módosító javaslatát, amelyet a felsőoktatási törvényhez terjesztett be, és amely lehetővé tette volna, hogy a művészeti felsőoktatásban a Kossuth-díj, a testnevelési képzéseken pedig az olimpiai, a paralimpiai, illetve a siketlimpiai 1-3. helyezés kiváltsa a doktori fokozatot - feltéve, ha a helyezés vagy díj tulajdonosa legalább egy alapképzést elvégzett valamelyik egyetemen vagy főiskolán.

Pósán László a hvg.hu-nak azt mondta: sem Schmitt Pálra, sem a Testnevelési Egyetem leendő rektorára, a PhD-fokozattal nem rendelkező Mocsai Lajosra nem gondolt, amikor benyújtotta a módosító javaslatot, szerinte egész egyszerűen túl merev a szabályozás. Azt is hozzátette: bár a gondolatot továbbra is helyesnek látja, de átgondolta, hogy túl sok paragrafust kellene megnyitni ahhoz, hogy a módosító alkalmazható legyen, "azok azonban nincsenek megnyitva", így viszont a javaslata nem felel meg a házszabálynak. Ősszel pedig úgyis hozzányúlnak a törvényhez.

2. Angol helyett német

Szakmai abszurdumnak nevezték a nyelvtanárok azt a tervezetet, amely 2012-ben szivárgott ki, és amely teljesen átalakította volna az iskolai nyelvoktatást. Az - akkor még - oktatási államtitkárság olyan forradalmi ötlettel állt elő, amely alapján az angol helyett a németet tették volna meg az első idegen nyelvnek az általános iskolákban.

Az érvelés szerint a német nyelv jóval bonyolultabb, ezért jobban felkészíti a diákokat a további nyelvek megtanulására. A tervezet komoly vitákat váltott ki, az ötlet ezért - egyelőre - nem valósult meg.

3. Történelemérettségi eltörölve

"Csak tévedés lehet" - így reagált az egyik szakmai szervezet 2011 elején a köznevelési törvény koncepciójának akkori változatára, amely a szakközépiskolákban választhatóvá tette volna a matek- és a történelemérettségit, az elképzelés szerint a végzősöknek a két tárgy közül csak egyből kellett volna vizsgázniuk.

Ha két olyan szakmai tárgy szerepel az érettségin, amelyekből kizárólag emelt szinten lehet vizsgázni, akkor ezek egyike a szabadon választható tárgyat váltja ki, ám a másik - értelemszerűen - egy kötelező érettségi tantárgyat, így érvelt az oktatási államtitkárság, majd a tiltakozás hatására gyorsan visszavonták a javaslatot.

4. Senkinek nem kellett a részösztöndíj

Hatalmas bukta volt a 2012-ben bevezetett részösztöndíjas finanszírozási forma: még a harmadára visszavágott keretszámot sem tudták feltölteni az egyetemek és főiskolák, a hallgatói helyek 65 százaléka üresen marad.

Pedig a részösztöndíj volt a 2012-es felvételi egyik újdonsága, az államtitkárság nagy reményeket fűzött hozzá: az elgondolás az volt, hogy az új finanszírozási formában a képzés költségeinek felét a hallgatók, másik felét az állam állja, az elsőévesek azonban ugyanúgy aláírják a magyarországi munkavállalásra kötelező hallgatói szerződést, mint a teljes ösztöndíjasok. A bukás ellenére a tárca még 2012 végén is próbálkozott a részösztöndíjjal, a diáktüntetések után azonban elálltak a tervtől.

5. Iskolaköpeny - ápol és eltakar

A retródivat szele 2012-ben Hoffmann Rózsát is megcsapta, aki az iskolaköpenyt hozta volna vissza a diákok mindennapjaiba - legalábbis erről beszélt egy interjúban. A heves vitát kiváltó ötlet mellett annak idején azzal érvelt, hogy a gyerekek közötti anyagi-szociális különbséget a köpeny "eltakarná", így a rászoruló diákokat nem frusztrálná, hogy nem tudnak drága, márkás ruhákban járni. Az ötletből persze semmi nem lett.