szerző:
Eduline

Lesz-e grízes tészt az iskola menzán? Tényleg lekerül a sótartó az asztalokról? Drágul-e januártól az iskolai menü? Íme, a legfontosabb kérdések és a válaszok.

Mikor lép életbe az új közétkeztetési rendszer?

2015. január 1-jén.

Milyen intézményekben kell betartani az új szabályokat?

A rendelet az iskolai menzákon, a kollégiumokban és a kórházakban adható ételek elkészítését szabályozza majd. Milyen ételeket kapnak a szerencsés (és a kevésbé szerencsés) diákok a világ más részein? Itt nézhetitek meg.

©

Tényleg egészségesebb lesz a menü?

Az kérdés, hogy hogyan tudják majd betartatni az új szabályokat, a rendelet szerint reggelire, ebédre és vacsorára legalább négy adag zöldséget és gyümölcsöt kell felszolgálni, ebből legalább egyet nyersen. Kétadagnyi gabonaalapú ételt, illetve minden főétkezésen állati eredetű fehérjeforrást - vagyis szárnyasokat, halat, tojást, tejet, sajtot vagy joghurtot - is biztosítani kell.

A kollégiumokban egy diáknak naponta legalább fél liter tejet vagy ennek megfelelő mennyiségű kalciumtartalmú tejterméket kell adni. Az iskolagyümölcs-programról itt olvashattok.

Akkor vége a tipikus menzamenünek?

Egy részüknek biztosan: a diákok desszertként, a kolisok reggelire és vacsorára is csak olyan édességet kaphatnak, amely legalább egyharmad részben gyümölcsöt vagy tejterméket tartalmaz. A grízes tészta például nem ilyen, így az lekerül a menüről.

Mi lesz még tilos?

A készételeket nem lehet majd utólag cukrozni, és tilos lesz a sótartalmú ételízesítők használata - az asztalokon sem lesz só- és cukortartó. Tejfölt és tejszínt kizárólag ételkészítéshez lehet felhasználni, nem adhatnak bő zsiradékban sült ételt, illetve zsíros húsokat.

A 18 éven aluliak - a tea, illetve a kakaó kivételével - nem kaphatnak koffeintartalmú italt, például tejeskávét. 

Többet kell majd fizetni a menzáért?

Novák Katalin családügyi államtitkár szerint nem, a szolgálatatók szerint azonban akár 20-25 százalékkal is drágulhat az új szabályok miatt a közétkeztetés, mivel jobb alapanyagokra, új konyhatechnológiai eljárásokra és egyes alapanyagokból (hús, tej) a korábbitól eltérő mennyiségekre van szükség.

2014 első felében átlagosan naponta 334 forintot fizettek a szülők az iskolai ebédért (van, ahol ebben a reggeli és az uzsonna is benne van). Ez a 2013-as ár duplája, de még egy is csak a költségek egy részét fedezi: annak felét ugyanis az állam, a másik felét pedig az önkormányzatok és a szülők együtt adják. A három- vagy többgyermekes családok gyermekei féláron, majdnem 250 ezer diák rászoruló diák pedig ingyen étkezik.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!