Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Irodalmi művek elemzései: - részlet Ady Endre: Harc a nagyúrral elemzéséből: A 9-10. strófa a költemény drámai csúcspontja. A könyörgés itt vad küzdelembe csap át.
A reménytelen kétségbeesés, a megalázott emberség harcba száll az érzéketlen, süket közönnyel. Valójában a mitikussá nőtt összecsapás, harc is hiábavaló. A küzdelem mitikusságát ’rengett a part’ „phrase” fejezi ki. Itt felhangzik a kilátástalanság és a reményvesztés szava: ’Mindhiába’. A messzeség, a paradicsomszerű élet, az Élet mind elérhetetlenek a Nagyúr miatt. A küzdelem viszont a reménytelen helyzet ellenére is tovább folytatódik az élet végéig –’ Ezer este múlt ezer estre’ Az emberiség nem adhatja fel a harcot az embertelenséggel szemben. Ebben az örökké tartó harcban megjelenik a mégis-morál szépsége és daca. Ez a vers tehát nemcsak dekadens életérzést és belenyugvó lemondást szólaltat meg, hanem az ezzel való szembeszállást is. A versnek egy szimpla egyszeri mondanivalón túl általánosabb üzenete is van, többet hordoz magában. Azt sugallja, hogy a mindenféle embertelenséget megtestesítő szörnnyel szemben a harcot még a legreménytelenebb helyzetben sem szabad feladni. Még akkor sem, ha a küzdelem már teljes mértékben kilátástalannak tűnik. Ha ez nem így történik, akkor az ember elveszti emberiségét, emberi arculatát és dehumanizálódik.
