szerző:
Unyatyinszki György

A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ február végére 17 milliárd forintos tartozást halmozott fel. Megnéztük, hogy a késedelem miatt mekkora összeggel növekedhetett az eredeti számlatartozás törlesztése, ennek érdekében matekpéldába illő számításokba kezdtünk.

Előfordult, hogy hideg tanteremben tudtak csak órát tartani egyes iskolákban.
©

A Klebelsberg Intézményfenntartó központ tartozásai miatt előfordult, hogy kabátban kellett iskolába menniük a diákoknak az órákra, rendszeresen elfogyott a kréta, elmaradtak a szükséges iskolafelújítások, illetve nyomtatópapírra sem futotta. Azonban a tartozásoknak van egy olyan oldala, mely matekpéldába illő feladat elé állított minket.

A Klik az Eduline egyetlen megkeresésére sem kívánt adatot szolgáltatni tartozásai jellegéről, például mennyivel növelte a tartozásait a késedelem. Mindössze a már ismert adatokat küldték meg számunkra, hogy március 2-án első körben 8,6 milliárd forint értékben nagyjából 90 ezer lejárt számlát törlesztettek. Azonban nem riadtunk vissza attól, hogy kiszámoljuk az egyéb forrásból rendelkezésre álló adatokból, hogy mekkora volt a késedelemből fakadó növekedése a tartozásnak..

Ikotity István LMP-s képviselő két ízben is érdeklődött a nemzetgazdasági tárcánál a Klik tartozásaival kapcsolatban, az NGM némileg részletesebb tájékoztatást tudott adni, mint nekünk a Klik. A legfrisebb adatok 2016. január 31-i állapotokat tükröznek, az Ikotitynak megküldött február végi válaszlevél idején viszont már ismert volt, hogy 17 milliárd forint a Klik tartozása, de az államkincstári havi záráson ekkor még nem esett át, így maradtak a januári adatok. Az Államkincstár január-február hónapokra vonatkozó adatsora csak egy-egy főszámot tartalmaz: január végén 11 milliárd (ez megegyezik az Ikotitynek küldött adatokkal), februárban 14 millárd volt a feldolgozott tartozás. A fennmaradó 3 milliárd értékű számla ekkor még nem került feldolgozásra.

Mi a biztonság kedvéért a 11 milliárd forintos adatokkal dolgoztunk, ugyanis meg volt határozva három kategóriában a tartozások időtartama: 30 napon belül, 30 és 60 nap között, valamint 60 napon túli lejáratú számlákra voltak bontva az adatok. Az első kategóriában  2,113 millárdot, a másodikban 2,105 millárdot, a legrégebbi tartozásoknál összesen 6,852 millárd forintot tüntettek fel.

Röviden a módszertanunkról

Számításain során óvatosak voltunk, és a lehető legkisebb kamattal számoltunk, így hozzávetőlegesen megkaphattuk a késedelemből fakadó tartozás minimális mértékét, nem szerettünk volna véletlenül sem jelentősen többet írni a valós összegnél. A tartozások jelentős részét a közműszolgáltatók (gáz, áram, víz) felé fennálló elmaradások adták, ebben az esetben mindig az MNB által meghatározott alapkamat az irányadó. A közművek felé számítandó késedelmi kamat mértékét mindig az aktuális naptári félévben fennálló alapkamattal megegyezően kell számítani. Két alapkamat volt érvényben, amivel biztosan számolnunk kellett, ez a tavaly július 1-én fenálló 1,5 százalékos, valamint az idén január 1-én fennálló 1,35 százalékos kamatláb volt.

A két kamatlábat a három tartozási kategóriának megfelelően átlagoltuk. Az első kategóriánál 1 hónapos kamattal számoltunk, a másodiknál két hónapra vontunk átlagot és kamatos kamatot fejtettünk, a harmadiknál hasonlóan cselekedtünk, ott három hónapra vontunk kamatos kamatot. Figyelembe vettük, hogy az alapkamat éves érték, ezért egy-egy hónapra kellett bontanunk a kamatos kamatot. Azt is súlyoznunk kellett, hogy egy kategóriába tartozó számláknál egyik részére még az 1,5 százalékos, a másik részére már az 1,35 százalékos kamatot kellett kalkulálnunk.

Jóindulatú számításaink szerint három hónap alatt a 11 milliárd értékű tartozásból legalább 32 millió forint volt a késedelmi kamatból származó tartozásnövekedés. Ha figyelembe vesszük, hogy a számlatartozások több mint fele nem a közműszolgáltatók, hanem más beszállítók és szolgáltatók felé áll fenn, akik a jegybanki alapkamat kétszeresét vagy többszörösét is felszámolhatják, úgy három hónap alatt nem lehetetlen a százmillióhoz közelítő késedelmes tartozásnövekedés sem. Szintén fokozó tényező, hogy rengeteg számla vélhetően több mint három hónapja rendezetlen.

Figyelemre méltó tehát, hogy a kormány spórolási kísérlete, melyet Rétvári Bence államtitkár az ATV-nek kedden nyilatkozva a Klik költségvetésének "alultervezéseként" fogalmazott meg, valójában nem csak az oktatás körülményeire volt hatással, hanem további olyan költségekkel járt, melyet egyenesen a közoktatás finanszírozására lehetett volna fordítani, nem késedelmi kamatok megfizetésére elpazarolni.