41 magyar iskola zárhat be Szlovákiában: csak félsikert értek el a tiltakozók

41 magyar iskola zárhat be Szlovákiában, miután egy utolsó pillanatban beadott módosítás csak az alsó tagozatokat mentené meg.

  • Eduline

A szlovákiai tanárok a béremelésül mellett a minimum létszámokra vonatkozó tervezet ellen is tiltakoztak az elmúlt hónapokban, de úgy tűnik, csak félsikert értek el.

A minimális osztálylétszámra vonatkozó rendelkezést még 2013-ban fogadta el a pozsonyi kormány, és idén szeptemberben lép majd életbe. Ez alapján ősztől a szlovák iskolákban 11 tanulóval, a nemzetiségi alapiskolákban pedig legkevesebb 9 gyerekkel lehet első osztályt nyitni. A jogszabály a felső tagozaton a minimális osztálylétszámot 15 főben szabta meg, a nemzetiségi iskolák pedig legalább 13 tanulóval indíthatnak ötödik osztályt – írja az Új Szó.

 

Tanárok kerülhetnek az utcára Szlovákiában

Ez alapján 41 magyar iskola nem nyithatna felsős osztályt a következő tanévben a lap szerint, ami akár a bezárásukat is jelentheti.

Ez lehetett volna több is, de egy utolsó pillanatban beadott módosítás az alsó tagozatos iskolákat kivenné a rendelkezés alól, így valószínűleg 5. osztály alatt megmenekülnének az osztályok. Így azok az iskolák, amelyek csak alsós osztályokat indítanak, de létszámhiánnyal küzdenek, egyelőre megmenekülnének.

 

Iskolásokat féltenek a medvéktől Szlovákiában
Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.

Felsőoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde