Szabó Fruzsina
Szabó Fruzsina

Szövegértésből, matematikából és természettudományból is rontottak a magyar diákok a 2012-es PISA-felmérésen. Az eredmény: a magyarországi iskolák 15 évesei az OECD-átlag alatt teljesítenek, matekból Ausztria, Szlovénia és Szlovákia is megelőzött minket.

Matematikából tizenhárom, szövegértésből hat, természettudományból pedig kilenc ponttal szereztek kevesebbet a 15 éves magyar diákok a PISA 2012-es felmérésén, mint három évvel korábban: a jelenlegi átlagpontszám matematikából 477 (2009-ben 490 volt), szövegértésből 488 (2009-ben 494 volt), természettudományból pedig 494 (2009-ben 503 volt). Az 2012-es PISA-jelentést itt olvashatjátok el.

Úgy tűnik tehát, hogy a 2009-es, bizakodásra okot adó eredmények után - 2000 és 2006 között a magyar tanulók szövegértési teljesítménye változatlan volt, 2009-ben azonban Magyarország is elérte az OECD országainak átlagteljesítményét - ismét romlani kezdtek az eredmények, az idei pontszámok nem érik el az OECD-átlagot, derül ki a legfrissebb felmérés kutatási összefoglalójából, amelyet kedd délelőtt hoztak nyilvánosságra. 

Ezzel a magyar tanulók egy mezőnybe kerültek a spanyol, az orosz, a szlovák, az egyesült államokbeli, a litván, a svéd, a horvát és az izraeli diákokkal.

A 2012-es felmérés kiemelt területe a matematika volt - az eredmények alapján összeállított rangsorban Magyarország a 39. helyet szerezte meg. A szomszédos országok közül Ausztria, Szlovénia és Szlovákia is megelőzött minket, Horvátország, Szerbia és Románia 15 éves tanulói azonban kevesebb pontot szereztek, mint a magyar diákok (Ukrajna nem vett részt a PISA-felmérésben).

Ország

Eredmény matematikából

Ausztria

506

Szlovénia

501

Szlovákia

482

Magyarország

477

Horvátország

471

Szerbia

449

Románia

445

Mi az a PISA?

A PISA (Programme for International Student Assesment) a világ legfejlettebb országait tömörítő OECD megbízásából készített felméréssorozat, amely a tizenöt éves diákok olvasási-szövegértési készségeit, matematikai és természettudományos kompetenciáját méri.

A feladatsorok nem a lexikális tudást kérik számon, hanem azt, hogy a középiskolások tudják-e a gyakorlatban alkalmazni a tanultakat. A vizsgálatot háromévente ismétlik meg, Magyarország 1996-ban csatlakozott. Tavaly a nyomtatott feladatsorok mellett számítógépes teszteket is kitöltettek a diákokkal szövegértésből és matematikából.

Sanghaj, Szingapúr, Hongkong az élen

A PISA-eredmények alapján összeállított rangsor élén ismét Sanghaj áll - a kínai körzet 15 éves tanulói először 2009-ben vettek részt a felmérésen, és azonnal lekörözték az összes többi vizsgált országot matematikából, szövegértésből és természettudományból. A 2009-es PISA-kutatáshoz hasonlóan 2012-ben is az élmezőnyben végeztek a szingapúri, a hongkongi, a tajvani és a dél-koreai diákok. Az európai országok közül a liechtensteini, a svájci, a holland, az észt, a finn és a lengyel tanulók állnak a rangsor élén.

Az Európai Bizottság értékelése szerint EU-szerte jelentős a lemaradás matematikából, biztatóbb viszont a helyzet a természettudományok és a szövegértés "úgy tűnik, Európa jó úton halad azon célkitűzése felé, hogy 2020-ra 15 százalék alá szorítsa a gyengén teljesítők arányát".

A felmérés eredményei alapján 2009 óta tíz tagállam jelentős mértékben csökkenteni tudta a három alapkészség terén gyengén teljesítők arányát. Öt uniós országban (köztük Magyarországon) azonban emelkedett a gyenge teljesítményű diákok száma, más országok pedig vegyes eredménnyel szerepeltek. Az EU összességében valamivel jobb helyezést ért el, mint az Egyesült Államok, ám Japán mindkettőjüket messze maga mögé utasította.

Ország

Matematika

Szövegértés

Természettudomány

OECD-átlag

494

496

501

Sanghaj - Kína

613

570

580

Szingapúr

573

542

551

Hongkong

561

545

555

Tajvan

560

523

523

Dél-Korea

554

536

538

Makaó

538

509

521

Japán

536

538

547

Liechtenstein

535

516

525

Svájc

531

509

515

Hollandia

523

511

522

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!