szerző:
MTI

A tankönyvpiac értéke a sokszínűség, amelybe beletartozik a digitális technológia; a tartalomfejlesztésre akkor is...

A tankönyvpiac értéke a sokszínűség, amelybe beletartozik a digitális technológia; a tartalomfejlesztésre akkor is szükség lesz, ha esetleg a távoli jövőben nem papíralapúak lesznek a tankönyvek - mondta Pokorni Zoltán, az Országgyűlés Oktatási, tudományos és kutatási bizottságának fideszes elnöke szerdán Budapesten.

Tankönyves Vállalkozók Országos Testületének rendezvényén az oktatáspolitikus kiemelte: a tankönyvkiadás kérdését az új nemzeti köznevelési törvény tervezete nem említi, ahogy a nemzeti alaptanterv részleteit sem. A tankönyvpolitikát kormányrendeletek, minisztériumi rendeletek szintjén szabályozzák majd - tette hozzá.

Mint fogalmazott, "a sokszínűség nem pejoratív dolog, attól, hogy valamiből kevés van, nem biztos, hogy jobb is". A piac sokszínűsége jobban garantálja a minőséget, mint a bürokratikus struktúrák, amelyek a pártállami rendszerben működtek - tette hozzá. Ahogy arról korábban beszámoltunk, a kormány lecsökkentené a tankönyvek számát - a kiadók szerint ezzel megsemmisítik a piacot.

Pokorni Zoltán utalt arra, hogy a tankönyvpiacon a pedagógusok vásárolnak: a szülők vagy - a gyermekek számára ingyenes tankönyv esetén - az állam pénzét költik el. A pénz gazdája, a kormányzat kontrollálni akarja a folyamatokat, ezért alakította ki a tankönyvek olyan akkreditációs rendszerét, amely Európában az egyik legszigorúbb. Az más kérdés, hogy ennek a gyakorlatban mennyire tudnak érvényt szerezni - jegyezte meg.

Elmondta, a tantervek "nagyon kis mértékben befolyásolják" az oktatás napi gyakorlatát; az oktatás-nevelés tartalmát a pedagógiai munka mérése, a vizsgarendszer és a tankönyvek tudják megváltoztatni. Beszélt arról, hogy a nemzeti alaptantervben - amelyet tízévente indokolt áttekinteni - új ismeretelemeknek és tartalmaknak kell megjelenniük, majd hozzáfűzte: nem tapasztalta, hogy felülvizsgálata "széles, körültekintő alapon" történne.

Véleménye szerint az érettségi és vizsgarendszerek, valamint a kompetenciamérések szabályozásával érdemes összevetni a nemzeti alaptanterv felülvizsgálatát. Kitért arra, hogy "ez lehetőség lesz-e vagy adminisztratív gesztus", azt ma nem lehet megítélni, "de az előbbinek drukkolunk". A nemzeti alaptanterv felülvizsgálatával kapcsolatban felhívta a figyelmet arra: nagyobb szerepet kell kapnia az oktatásban és a nevelésben a sokszínűségnek, mert hasonló életkorban másfél-két év lehet a különbség mentálisan a gyermekek között.