szerző:
Eduline

A szakgimnáziumok a felvehető létszám 56,3 százalékát tudták feltölteni jelentkezőkkel, a szakiskoláknál még rosszabb, csak 38,8 százalék a beiratkozók aránya.

©

Az összes középiskolai jelentkező 35 százalékát gimnáziumokba, 39 százalékát szakgimnáziumokba, 25 százalékát szakiskolákba, 2 százalékukat pedig készszégfejlesztő speciális szakiskolákba vették fel - derül ki a Magyar Nemzet összesítéséből.

Ez azt mutatja, hogy nagyon nagy a túlkínálat a közoktatási piacon, rengeteg helyen kínálnak szakmához kötődő képzést. A demográfiai változások is vélhetően hatással vannak az arány eltolódására.

  • A szakgimnáziumi férőhelyek száma az összes jelentkező 69 százalékát fel tudná szívni.
  • A szakiskolai férőhelyek számával kiegészülve a szakképzéssel járó iskolatípusok az összes jelentkező 127 százalékát fel tudnák venni

A túlkínálat egy szempontból érthető: az ország minél több iskolájában meghirdetik a szakmákat, ezzel biztosítva a diákok számára a választás szabadságát, hogy mindenki lehetőleg a számára megfelelő képzésben részesüljön. Az arányok ilyen mértékű eltolódása azonban felvetik, hogy át kellene gondolni a tervezési folyamatot, kiváltképp, ha Parragh László és Demján Sándor is beleszólhat a folyamatba:

És azt hallottátok, hogy Magyarországon erős az oktatási lobbi?

A magyar gazdaságnak több szakmunkásra, technikusra van szüksége - mondta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke kedden a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Friedrich Ebert Alapítvány közös szakképzési konferenciáján Budapesten. Demján Sándor az "erős oktatási lobbitól" tart. Persze nem biztos, hogy lobbitevékenység kell ahhoz, hogy valaki diplomát akarjon szerezni, elég ha utánanéz a várható fizetésének.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!