szerző:
MTI

A következő hetekben kerül a kormány elé az idegen nyelvi stratégia - mondta Maruzsa Zoltán köznevelési helyettes államtitkár csütörtökön Budapesten, sajtótájékoztatón.

Maruzsa Zoltán kifejtette: a tervezett intézkedések egyrészt a kormánynak adnak majd feladatot, jelentős mértékben pedig a tantervi szakmai munka fejlesztését segítik. 

Példaként említette a továbbképzések számának növelését, a részvétel támogatását célnyelvi országokban való továbbképzéseken, nyári egyetemeken, célnyelvi területekre irányuló kirándulások szervezésének támogatását középiskolások számára, valamint több anyanyelvi lektor meghívását a köznevelés rendszerébe.

A helyettes államtitkár a közelmúltban az idegennyelvtudásról és -oktatásról készült kutatásról elmondta: az rávilágított, hogy a diákok nagyon motiváltak a nyelvtudás megszerzésében, az 1-től 5-ig tartó skálán 4,38-as átlagot kapott, hogy a diákok majdani pályájukon az elhelyezkedés szempontjából milyen fontosnak tartják a nyelvtudást.

Kitért arra is, hogy a 2007-ben mért 25 százalékról 2018-ra 42 százalékra nőtt az Eurostat adatai szerint a legalább egy idegen nyelvet megfelelő szinten beszélők száma. Ez komoly előrelépés, de európai összehasonlításban olyan adat, ami további intézkedésekre ösztönöz. 

Maruzsa Zoltán hozzátette: az is látszik, hogy alapvetően nemcsak a kormányzatnak, hanem a szakmának is van dolga. Megjegyezte: Magyarországon az idegen nyelvi órák száma - bármely kerettantervet néznek - 924 óra, ennek elvileg egy középszintű nyelvtudás megszerzéséhez elegendő kellene, hogy legyen. Ennek ellenére, nem mindenki jut el arra a nyelvi szintre, ami egyébként ebből következhetne. A felméréssel összefüggésben a jó adatok közé sorolta, hogy az idegen nyelvi csoportok átlagos létszáma 11-15, és azt, hogy a diákok 81 százaléka szerint izgalmasak, motiválók a nyelvórák.

©

 Pölöskei Gáborné szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkár arról beszélt, hogy a szakképzésben gondolkodnak azon, hogy koncentrálják a nyelvoktatást, azaz az óraszámot nem csökkentenék, de alapvetően egy nyelvet oktatnának a szakképző iskolákban.

Kitért arra, hogy a szakgimnáziumokban a kéttanítási nyelvű képzés támogatása és segítése jó út, ugyanakkor bár lehetőség van a csoportbontásokra, de nem élnek kellően ezzel az intézményekben. Megjegyezte: a fenntartó feladata, hogy ezt jobban összehozzák.

A helyettes államtitkár beszélt az idegen nyelvtudás és a digitális kompetenciák munkaerő-piaci jelentőségéről, kiemelve: bármely ágazat, szakma szempontjából fontos, hogy a lakosság rendelkezzen ezekkel az ismeretekkel. Beszámolt arról, hogy a szakgimnáziumokban a 11-12. évfolyamon 120 órás beszéd-centrikus tanfolyamokat indítottak, emellett folytatódik a diplomamentő program is, változatlanul nagy érdeklődés mellett. 

Indítottak olyan programokat is, amelyekkel a vállalatok a munkavállalókat nyelvi képzésben részesíthetik. A szakgimnáziumi fejlesztésekre 8 milliárd, a vállalati képzések fejlesztésére 20 milliárd a keret, amelyet ilyen célokra is felhasználhatnak. Gloviczki Zoltán, az Oktatási Hivatal elnöke elmondta: közel 150 iskola ezer hetedikes és tizedikes tanulócsoportját mérték a reprezentatív felmérésben. Megkérdeztek továbbá intézményvezetőket, pedagógusokat, és speciális körkén szaktanácsadókat is. A kutatásból fakadó lehetséges megoldásokról, felmerülő kérdésekről csütörtökön szakmai konferenciát tartottak az ELTE-n.

Valami nagyon nincs rendben az iskolai nyelvórákon, itt vannak az országos felmérés eredményei

Motiválatlan diákok, tanárhiány, módszertani-szakmai felkészületlenség, technikai eszközök hiánya, túlterhelt tanulók - több sebből vérzik az iskolai nyelvoktatás, legalábbis ez derül ki abból a kutatásból, amelynek az elkészítését 2017 nyarán rendelte el a kormány. Egy biztos: elsősorban nem a nyelvórák számával van baj, bár a kutatók szerint érdemes lenne már az általános iskola 2.