A halálbüntetésről vitáznának, Arisztotelészről tanulnának, illetve a liberalizmusról is beszélgetnek a diákok az erkölcstanórán, amelyet a jövőben külön tantárgyként oktatnának az iskolákban - tudta meg az Origo az új Nemzeti alaptanterv készítésében részt vevő szakértőktől. Az erkölcstanra azoknak kell majd járniuk, akik nem járnak hittanra, etikából is jegyet kapnak majd a diákok, és dolgozatokat is kell írniuk.

"Nem az a cél, hogy a diákok ész nélkül bemagolják például Arisztotelész Nikomakhoszi etikáját, de bizonyos erkölcstani alapfogalmakat mindenképp meg kell tanulniuk" - mondta a hírportálnak egy tanár, aki részt vett az új Nemzeti alaptanterv kidolgozásában. Szerinte a tervezetben az etika tanításáról az szerepel, hogy "bizonyos erkölcsi kérdéseket kell felvetni és megvitatni, illetve etikai fogalmakat is kell tanítani az iskolásoknak".

A tanterv szerint a diákoknak meg kell tanulniuk például olyan alapfogalmakat, mint a természetjog (a hatályos jog fölött álló örök, természetből levezethető jogok összessége), a kategorikus imperatívusz (leegyszerűsítve: sohasem lehet valakivel eszközként bánni más célok elérése érdekében), illetve Arisztotelészről vagy Rousseau-ról is szót kell ejteni az órákon.

Emellett olyan politikafilozófiai fogalmakat is tanítani kell, mint a liberalizmus vagy a konzervativizmus. A tanulóknak az etikaórán vitatkozniuk kell olyan kérdésekről, mint a halálbüntetés vagy az eutanázia. Az új NAT szerint csak az általános iskola felső tagozatában és a középiskolában kellene oktatni erkölcstant, vagyis az alsó tagozatban, tízéves kor alatt nem lenne etikaóra, mert a készítők szerint abban a korban a diákok "még kevésbé befogadóképesek".