A videóban látszik, hogy a Fibonacci sorozat megjelenik a csigaházakban, az emberi testben, de egy brokkoliban is – írta a pozitivnap.hu. Leonardo Fibonacci 1202-ben, a szaporodó nyulak számán gondolkodva alkotta meg a számsort, a híres matematikus arról is nevezetes, hogy ő terjesztette el az arab számokat Európában a Liber Abaci című könyvével.

Ha máshonnan nem, a Da Vinci kód című könyvből és filmből biztos emlékeztek az aranymetszésre, ami a kis videó másik meghatározó pontja. Ez egy olyan arányosság, ami a természetben és művészetben is gyakran megjelenik, természetes egyensúlyt teremtve a szimmetria és az aszimmetria között. A számsor különlegessége, hogy bár nem mértani sor, azaz a számok hányadosa nem állandó, de ahogy egyre nagyobb számokat nézünk, úgy közeledik a hányados az 1,618..-hoz, amelyet ma aranymetszésként ismerünk (két szakasznál a kisebb úgy aránylik a nagyobbhoz, mint a nagyobb a kettő összegéhez).

A videó harmadik szegmense a voronoi sokszögek, vagy cellák. A szitakötő szárnyának mintázata ez alapján épül fel, amit a film is modellez. A Delaunay háromszögelés és a Voronoi sokszögek már a 20. század matematikájának világa, a 2 és 3 dimenziós térinformatikában alkalmazzák.