szerző:
Eduline
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Május 22-én írták az általános iskolák 6. és 8. osztályai a nyelvi kompetenciamérés feladatait. Évek óta látható tendencia, hogy sokkal jobb eredményeket érnek el a budapesti iskolások, mint a községi iskolákban tanulók.

A hatodikosoknak A1-es, a nyolcadikosoknak A2-es szinten kell tudniuk az idegen nyelven – Funside School nyelviskola angol vezető tanárai úgy látják, hogy a fő probléma az, hogy a gyerekek tudása nem áll biztos alapokon, az idegen nyelvet egyszerű bemagolandó tantárgynak tartják, ahelyett hogy eszköznek tekintenék a világ megismeréséhez. Ez a szemléletváltás nagyot javítana az eredményeken.

Magyarországon 2015 óta mérik az általános iskolások nyelvi felkészültségét angol, illetve német nyelvből: a felmérés az olvasott és a hallott szöveg értését méri, azok a diákok kapnak „megfelelt” minősítést, akik legalább 60 százalékosra írják meg. Rozsos Réka, a Funside School szakmai vezetője szerint a receptív készségek (hallott szöveg értése és olvasott szöveg értése) terén erősebbek a hozzájuk kerülő diákok, mint a produktív készségek (beszédkészség és íráskészség) terén.

A hatodikosok egy A1-es szintű feladatsort kaptak – aki ilyen szinten beszél angolul, az képes bemutatkozni, meg tud válaszolni és fel tud tenni egészen egyszerű kérdéseket. A nyolcadikosok ennél valamivel nehezebb, A2-es tesztet kaptak. Aki ezen a szinten áll, képes megérteni és használni olyan mondatokat, amelyek alap beszélgetési témákhoz kapcsolódnak, például a családhoz, vásárláshoz, munkához.

Megvannak a 2018-as kompetenciamérés eredményei: elszomorító teljesítmény a szakközépiskolákban

Nem változott a hatodikos, nyolcadikos és tizedikes diákok matematikai és szövegértési készsége az előző évekhez képest - derül ki a 2018-as kompetenciamérés eredményiből. A szakközépiskolások eredményei viszont továbbra is tragikusak.

A mérésben érintett iskolák 24 százaléka kiemelkedően jó eredményt, 14 százaléka gyenge eredményt ért el a mérésen. A jó eredményt elérő iskolák aránya Budapesten és a nyugat‐dunántúli régióban, a gyenge eredményt elérő iskolák aránya pedig a dél‐dunántúli, az észak‐alföldi és az észak‐magyarországi régióban volt magasabb az átlagosnál.

„Nagyon sok összetevője van annak, hogy milyen tudással érkeznek hozzánk a gyerekek - az életkor, az a nyelvoktatás eredményessége az adott iskolában, a tanárcserék száma, az, hogy járt-e már magánórákra. Összességében elmondható azonban, hogy bizonyos tudással, minimális szókinccsel szinte minden hozzánk kerülő gyerek rendelkezik. A probléma ott van, hogy ez a tudás nincs rendszerezve a fejükben, illetve, hogy a gyakori tanárcserék miatt tulajdonképpen ugyanaz az tudásanyag kerül elő újra és újra az iskolában, így hátráltatva a szintbeli előrelépést” – mondja az iskola másik szakmai vezetője, Fancsali Kató.

A Funside School szakmai vezetői egyetértenek abban, hogy teljesen mindegy mennyi fordító applikációt és nyelvfelismerő programot fejlesztenek, a nyelvtudására szükség van és lesz - hogy milyen fajta tudásra az más kérdés. „Az óráimon a gyerekek magabiztosságot és rutint szereznek, ami a tanulási folyamat része, ugyanis nem elég, ha csak szavakat és nyelvtant zúdítunk rájuk. Szerintem az ilyen, magabiztos és bátor nyelvtudás az, ami a mai világban szükséges, nem a kimaxolt szókincs és a tökéletes nyelvtan, ezért inkább erre kell koncentrálni” – mondja Rozsos Réka.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!