Magyarországon évente 180-200 ezer diák vállal valamilyen alkalmi munkát: a felmérések szerint a 15-25 évesek negyven százalékának már van némi munkatapasztalata, a 15-18 éveseknél ez az arány tizenhárom, míg az egyetemista korosztálynál ötvenhat százalék. A diákok többsége – évente 130 ezren – iskolaszövetkezeteknél keres munkát. Míg korábban elsősorban a nyári hónapokban ugrott meg a diákmunkások száma, az utóbbi években egyre többen dolgoznak tanév közben is.

A szakemberekhez évről évre sok panasz érkezik, a diákok egy része ugyanis egyénileg vállal munkát, munkaszerződést azonban nem kötnek: a leggyakoribb problémát az elmaradt fizetések, a nem megfelelő körülmények és a szabálytalan munkaidő jelenti. 

„Az a tapasztalatunk, hogy a legtöbb diák nincs tisztában a szabályokkal. Sajnos még mindig előfordul, hogy valakit feketén foglalkoztatnak, nem fizetik ki időben a bérét, vagy kevés pihenőidőt kap" - mondta Simon Balázs, a Fürge Diák jogi és kommunikáció igazgatója. Az iskolaszövetkezet 2009-ben tette elérhetővé tagjai számára a diákok munkavállalásával kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat, tavasz óta pedig több ezer középiskolásnak tartottak rendhagyó osztályfőnöki órát.

Dolgoznak, de a szabályokat nem ismerik

A Weöres Sándor Általános Iskola és Gimnázium tizenegyedikes osztálya először egy munkavállalással kapcsolatos tesztet töltött ki a rendhagyó osztályfőnöki órán, majd egy előadást hallgattak meg a témában. A Fürge Diák munkatársai többek között a szabályos munkaszerződésről, a napi munka- és pihenőidőről, valamint a bérekről beszélgettek a diákokkal, óra végén pedig mindenki kapott egy példányt az iskolaszövetkezet munkaerő‑piaci kalauzából. A kiadványról szóló összefoglalónkat itt olvashatod el.

A tizenegyedikesek fele már korábban is dolgozott, többségük pedig tervezi, hogy diákmunkát vállal. „Az óra elején még nehéz volt válaszolni a munkavállalással kapcsolatos kérdésekre, a prezentáció után azonban már könnyedén megírtam volna a tesztet” – mondta Nagy Péter, aki az iskola mellett egy modellügynökségnél dolgozik. „Eddig is volt valamiféle tudásunk a munka világával kapcsolatban, de ez az előadás kibővítette, pontosította az ismereteinket” – tette hozzá Varga Fruzsina, aki nemrég egy karateversenyen segített a szervezőknek, amiért véleménye szerint megfelelő fizetést kapott.

Rády Anikó egyelőre csak tervezi a munkavállalást. „Mindenképpen iskolaszövetkezeten keresztül szeretnék majd dolgozni, mert biztonságosabbnak érzem: nem vernek át olyan könnyen, és biztosan megkapom a fizetést” – mondta a lány. A tizenegyedikesek leginkább a munkaidővel, a fizetéssel és az éjszakai pótlékkal kapcsolatos információkat találták hasznosnak az előadáson.

Szinte semmit nem tudnak a diákok a munkajogról

A Fürge Diák a tavaszi turnén mérte fel először, mennyire ismerik a 17-18 évesek a munkavállalás szabályait: a tesztet mintegy 3500 diák töltötte ki. „Az eredmény egyszerűen siralmas, a diákok többsége nagyon kevés kérdésre tudta a helyes választ” – értékelte a teszteket Simon Balázs.

Csupán minden tizedik diák volt tisztában azzal, hogy a felnőtt munkavállalók kötelező pihenőideje tizenegy óra, és azt is kevesen tudták, hogy mennyi pótlék jár nekik túlóra esetén, ha az nem pihenőnapra esik.

„A tanulók érdekes módon kevesebb pénzt kértek volna a túlóráért, amivel könnyen visszaélhetnek a munkaadók” – mondta Simon, aki szerint az is meglepő, hogy bár a legtöbben tudták, hogy a munkáltató köteles kifizetni a munkabért a következő hónap tizedikéig, sokan tévesen hitték, hogy a szerződésben el lehet térni ettől.

Ugyanakkor az is gyakran előfordul, hogy a diákmunkások olyan jogokat követelnek a munkaadótól, amelyek nem illetik meg őket: a válaszadók többsége szerint a minimum húszperces munkaközi szünet helyett többet kell kapnia a munkavállalónak, a törvény szerint azonban senkinek nem jár a harmincperces pihenés.

A legtöbb diák viszont tisztában volt azzal, hogy egy fiatalkorú munkavállaló maximum nyolc, míg egy felnőtt tizenkét órát dolgozhat egy nap. „Ez utóbbi kérdésre a diákok kétharmada válaszolt helyesen, azonban még ez is nagyon kevés: több mint 80 százalékos eredménnyel lennénk elégedettek”.

Folytatják az országos turnét

Az iskolaszövetkezet célja, hogy az osztályfőnöki órák eredményeként a mostani 45 százalék helyett hamarosan már a kérdések 60 százalékára helyes válasz érkezzen. „Minden olyan középiskolába el szeretnénk jutni az országban, ahol szívesen fogadnak bennünket. Sajnos volt olyan intézmény, ahonnan elutasító választ kaptunk; pedig pont azért tartjuk az előadásokat, mert az iskolai tananyagnak nem része a munka világával kapcsolatos szabályrendszer” – magyarázta Simon Balázs.

Szűcs Dóra
eduline