Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Ezen a héten folytatódott a külföldön tanuló diáklány megmérettetése az egyetemen. Ebben a bejegyzésében olvashattok arról is, milyen Bécsben élni.
Egyre csak rohan az idő, s sajnos egyre kevesebb van még hátra… Múlt hét szombaton sikeresen túl lettem egy vizsgán. Igen, szombaton! Egész nap az egyetemen. De hogy miért is? A német óránk (ahol csak külföldiek vannak) keddenként volt megtartva. Most viszont kivételesen szombaton reggel 10-től délután 5-ig voltunk. Igazából ez volt az utolsó német óránk, s ezért is volt ilyen hosszú. Másrészről pedig vizsgáztunk! Ez az egy vizsga volt olyan, amire nem készültem.
Délelőtt pár percet annak szántunk, hogy miként kell jól prezentálni, aztán pedig kiscsoportosan kaptunk egy-egy videót – ami egy hír volt anno a tv-ben. S a videón látottakat kellett összefoglalni, s kiegészíteni egy-két saját gondolattal, s az egészet mindenkinek előadni. Mindezt a tanárnőnk lekamerázta, s utólag végignéztünk mindenkit felvételről is. Igazából elég hangulatos nap volt : )
Mondhatnám, hogy nemcsak csupa öröm és boldogság az „Erasmus-os Élet”, természetesen vannak negatívumok is… Nálam most ez azt jelenti, hogy a múltkor emlegetett KuC vizsgámról kiderült, hogy nem lett meg teljesen. Igazából az elméletem lett gyér… S most mi lesz a teendőm? Hát el kell mennem szóbelizni a professzorhoz! Tudom a múltkor azt írtam, hogy szinte nincs lehetőség uv-zni, de ez nem is egészen az… Úgy gondolom elég sokat nyom a latba az is, hogy minden órán teszt volt, s a két beadós feladat is… S ezek azért elég jól sikerültek. (Viszont nem én vagyok az egyedüli, akinek szóbeliznie kell.) Tehát, most még egy vizsgával több.
S egyébként milyen Bécsben élni? Nagyon jó! Nem is akarom, hogy vége legyen! ; ) Amellett, hogy tanulunk nagyon sokat, néha pihenünk is, hiszen muszáj. Van, hogy bulizunk egy kicsit, vagy éppen csak Bécset járjuk, s olyan is előfordul, hogy összeülünk egy kis sütikére és teára.
Most éppen hosszú hétvége van, mert csütörtök ünnepnap volt. S ezt kihasználva, egy páran elmentünk túrázni egyet a közeli, de tényleg elég közeli hegyekbe. Az egyik busz elvitt minket a hegy lábáig, s onnantól indult a séta; 5-6 óra alatt 10 km-t tettünk meg. Nagyon szép kép tárult elénk, a hegyről. Egész Bécset látni! Gyönyörű volt! S mivel ünnepnap volt, rajtunk kívül még elég sokan jártak a hegyekben.
Viszont a hétvége többi része, már tanulással telik, hiszen kedd-szerdán két újabb vizsga, és megpróbáltatás vár rám.
Ha kíváncsiak vagytok hogy veszem majd ezeket az akadályokat, olvassátok el a jövő heti írásomat. Minden jót a következő alkalomig! : )