Az oktatási és gyermekügyi miniszter szerint a tankönyvekben is sokkal jobban meg kell jeleníteni a nemzetiségek, köztük a romák kultúráját is.
Lannert Judit közösségi oldalán számolt be arról, hogy elkezdte a civil roma szervezetekkel való párbeszédet is.
Elsőként Rézműves Melindával, a Romano Kher -, Daróczi Annával, a Romaversitas-, és Horváth Aladárral, a Roma Parlament képviselőivel ültem le beszélgetni az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumban – írta az oktatási miniszter a posztjában, majd hozzátette, hogy szó esett többek közt arról is, hogy a tankönyvekben sokkal jobban meg kell jeleníteni a magyar társadalom sokszínűségét és a nemzetiségek, köztük a romák kultúráját is.
Sok témát érintettünk, de a legfontosabb talán az volt, hogy ugyanaz a cél vezérel bennünket: minden gyermeknek jár az esély a jó oktatásra, függetlenül attól, hogy hová született, milyen háttere van.
– emelte ki, végül azt megjegyezte, hogy reméli, hogy ez a párbeszéd folytatódik majd a többi civil roma szervezettel és hozzájárulhatnak ahhoz, hogy „kialakuljon egy olyan roma platform, ami hozzájárul a szegregáció csökkentéséhez, a valódi esélyek megteremtéséhez és a minőségi oktatáshoz való egyenlő hozzáféréshez.”
Az Eduline-on korábban részletesen is foglalkoztunk a magyar oktatás szétválasztja a középosztálybeli gyerekeket a hátrányos helyzetűektől.
Spontán jelenség vagy rendszerszintű probléma, ha jobb körülmények között élő tanulókat a szülők olyan iskolába viszik, ahol alig vagy nincsenek hátrányos helyzetű diákok? Mit lehet ez ellen tenni, és ha minden így marad, annak milyen következményei lehetnek? Nahalka István oktatáskutatóval beszélgettünk.
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
