Mint azt korábban megírtuk, a veszprémi Lovassy László Gimnázium tanárainak háromnegyede nyílt levélben állt ki azért, hogy a pedagógusokhoz eljuttatott módosítások ne kerüljenek a törvényhozók elé. Közleményük szerint ugyanis a kormány úgy módosít törvényeket – például a pedagógusok sztrájkjogáról, mely szinte ellehetetenítette a munkabeszüntetés lehetőségét –, hogy arról érdemben nem egyeztet az érintettekkel. „A veszélyhelyzetre hivatkozással, a javaslat társadalmasítása nélkül folyamatosan fosztanak meg minket szerzett jogainktól, fontos lehetőségektől” – fogalmaztak március közepén.

„A kérdőíves közvélemény-kutatás nem helyettesítheti azokat a demokratikus egyeztetési formákat, amelyeket kötelezően biztosítani kellene az ilyen súlyú, az érdekeinket jelentősen sértő, a lehetőségeinket végletesen korlátozó döntések eltervezésekor, nyilvánosságra hozatalakor” – tették hozzá, követelve az egyeztetést a szakmai szervezetekkel. Bár itt nem nevezik még meg konkrétan, az időzítés alapján vélhetően az egyik ilyen kifogásolt módosítás a pedagógusok státuszát megváltoztató, azóta nagy port kavart javaslat lehetett.

Ehhez a nyilatkozathoz csatlakozott a minap – más intézmények, például a miskolci Hermann Ottó Gimnázium pedagógusai után – a szintén miskolci Földes Ferenc Gimnázium közalkalmazotti tanácsa, szakszervezeti csoportjai és nevelőtestülete is. Lapunkhoz eljuttatott közleményük már kifejezetten megnevezi a pedagógusok közalkalmazotti státuszát „köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyra” cserélő törvénytervezetet. Amelyről úgy fogalmaz, „olyan bő évtizedes hol lopakodó, hol pedig direkt jogalkotási folyamat végpontját jelenti, amely szakmai tartalmát tekintve korszerűtlen, a nevelőtestületeket megfosztja maradék autonómiájától, s ezzel egy időben munkajogi feltételrendszerét tekintve más ágazathoz képest is rosszabb, szinte a totális államokra jellemző körülményeket teremt.”

Hozzátéve: az aláírók szerint a státusztörvény „magyar közoktatás betegségeit nem enyhíti, sőt tovább mélyíti a meglévő problémákat, olyan munkakörülményeket, pedagógiai környezetet kényszerítve a pedagógusokra, melyek a gyermekek, tanulók érdekeivel is messzemenőleg ellentétesek”. Majd ők is hivatkoznak az egyébként érdekvédők korábban lapunknak is hangoztatott érvelésére, mely szerint a bérrendezésre szánt uniós pénz egyik feltétele, hogy ne vegyenek el szerzett jogokat a pedagógusoktól, amelyet szerintük is sért a tervezet. Ahogyan arra is, hogy többek között olyan területekhez nyúlnak hozzá, melyeket a státusztörvény nélkül is kezelni lehetne.

Szerintük a státusztörvény további pedagógushiányt fog gerjeszteni, ami szembemegy az arról szóló kormányzati kommunikációval, miszerint a módosítás a pedagógushivatás megbecsülését és vonzóvá tételét szolgálná. Ezért az oktatásban érintetteket tiltakozásra hívják fel, szerintük ugyanis a változtatások várható hatása lesújtó lehet, támogatottsága pedig nincsen. Levelükben emellett úgy fogalmaznak:

„Célunk, hogy ezúton is felhívjuk minden, a gyermekek, tanulók jövőjéért aggódó érintett figyelmét: a közoktatás végképp az 1960-as, 70-es évek világába csúszhat vissza, amennyiben a törvényjavaslat jelenlegi formájában életbe lép, ezért minden erőforrást mozgósítani kell annak megakadályozásáért”

A kormány szerint azonban az új törvénnyel egyszerűbb lesz a jogalkalmazás és a cél, hogy javítsák „a köznevelés eredményességét és színvonalát”, a minőségi teljesítményt központba helyezve. Ide kapcsolódik, hogy a jogállás megváltoztatása mellett egy új teljesítményértékelési rendszert is tesztelnek, amely szintén elég komoly ellenérzéseket váltott ki a szakmában.

(Kiemelt kép: Wikimedia Commons)