Már csak pár napig lehet módosítani a felsőoktatási felvételi jelentkezési lapján megadott szakok sorrendjén - július 10-ig mindenkinek el kell döntenie, merre tovább.
Július 10-ig nemcsak a megadott alap-, osztatlan és mesterszakok, valamint felsőoktatási szakképzések sorrendjén módosíthattok, de ez a határideje a hiányzó dokumentumok - például érettségi bizonyítvány, diploma, nyelvvizsga-bizonyítvány, OKJ-s bizonyítvány és más igazolások - feltöltésének is.
Azok, akik az idén érettségiztek vagy diplomáztak, de nem küldik be a határidőig a bizonyítvány és az oklevél másolatát, lemardanak az idei felvételiről, ezek nélkül ugyanis nem tudnak pontszámot kalkulálni. Ha a többletpontokat érő nyelvvizsga-bizonyítvány vagy OKJ-s bizonyítvány marad le, akkor a jelentkezés érvényes, de pluszpontot nem kaptok.
Miért fontos, mi a sorrend?
Függetlenül attól, hogy hány képzést jelöltetek meg, csak egy szakra kerülhettek be. A rendszer az első olyan képzésre sorol be titeket, amelynél elértétek a ponthatárt – így a jelentkezési lapon megadott sorrend a döntő. Vagyis hiába vennének fel a pontszámotok alapján mindegyik megjelölt szakra, csak az első helyen megjelöltre iratkozhattok be. Ugyanez vonatkozik az állami ösztöndíjas és az önköltséges képzésekre is. Érdemes előbbieket a sorrend elejére venni, a költségtérítéseseket pedig a végére hagyni. Itt további tippeket találtok a sorrendmódosításhoz, a 2014-es felvételiről szóló legfrissebb cikkeinket pedig itt nézhetitek meg.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A kisiskolák tanárhiánya és a kisgimnáziumok elitképzővé válása nem elszigetelt hibák, hanem a jelenlegi oktatási szerkezet „erővonalai”, amelyek a rendszer gyökeres reformjáért kiáltanak Dr. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, egyetemi tanár szerint.
„Szinte bárhol voltam állásinterjún, mikor megtudták, hogy levelező tagozatos hallgató vagyok, egyből húzni kezdték a szájukat” – számolt be tapasztalatairól az Eduline-nak egy egyetemista. Példája azonban korántsem egyedi: több levelezős hallgató számolt be hasonló nehézségekről.
Megszűnhet a 45 perces iskola-előkészítő foglalkozás, újra az óvodák dönthetnének az iskolaérettségről, és az oviKRÉTA is átalakulhat. Többek között ezeket a változtatásokat javasolta az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület.
Tizennégy pontos szakmai javaslatcsomagot kaptak az általános iskolák, amelynek célja, hogy csökkenjen az alsó tagozatos diákok terhelése, és több idő jusson mozgásra, kreatív tevékenységekre, valamint tapasztalati tanulásra. Az intézmények már a 2026/2027-es tanévtől alkalmazhatják az ajánlásokat – írta Facebook-oldalán Lannert Judit oktatási miniszter.
@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu
Kizárólag diplomások lehetnek óvónők, az óvodai nevelőket pedagógiai vagy gyógypedagógiai asszisztensként lehet alkalmazni a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) javaslata alapján, melyet a szervezet az oktatási minisztériumhoz nyújtott be.
21 ezer diákból választották ki őket a genfi programba.
Nemcsak magasabb fizetéseket, hanem kiszámíthatóbb bérrendszert és minden ledolgozott túlóra kifizetését is szeretné elérni a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).
Nem volt közvetlen egyeztetés a törvénytervezetről, mégis elküldte részletes észrevételeit a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a szakminisztériumnak, melyben többek között egyetértettek a kancellári rendszer megszüntetésével, de javasolják az oktató elnevezés kivezetését és azt, hogy a főigazgatói poszthoz pedagógusi végzettségre is legyen szükség.
