Képzési szint
A, azaz alapképzési szak
Az alapszakok felvételi feltétele az érettségi, ezzel a végzettséggel elhelyezkedhettek a munkaerőpiacon vagy továbbtanulhattok mesterszakon.
O, azaz osztatlan mesterképzés
Osztatlan mesterképzésen is továbbtanulhattok az érettségi után - ilyen formában hirdetik meg például az orvosi, a fogorvosi és a jogászképzést.
F, azaz felsőoktatási szakképzés
Felvételi előfeltétele az érettségi. Ezeket a kétéves képzéseket egyetemek és főiskolák indítják, de nem diplomát, hanem felsőfokú szakképzettséget tanúsító oklevelet kaptok az elvégzéséért. A felsőoktatási szakképzés után alap- vagy osztatlan mesterszakon tanulhattok tovább (sőt, ha a felsőoktatási szakképzésnek megfelelő alapszakra felvételiztek, többletpontot kaptok a záróvizsgáért, emellett sok kreditet elfogadnak).
M, azaz mesterképzés
A mesterfokozat a második felsőfokú végzettségi szint, felvételi előfeltétele a diploma.
Munkarend
N, azaz nappali munkarend
Teljes óraszámú képzés, az előadásokat és a szemináriumokat munkanapokon tartják.
E, azaz esti munkarend
Az órákat munkanapokon tizenhat óra után vagy hétvégén tartják. Jóval kevesebb az óra, mint a nappali képzésen.
L, azaz levelező
Az órákat tömbösítve, legfeljebb kéthetenként munkanapokon vagy a heti pihenőnapon tartják, de távoktatási formát is igénybe vehetnek.
T, azaz távoktatás
A hagyományos tanórák száma nem éri el a nappali képzések óraszámának harminc százalékát. Távoktatási módszereket, digitális tananyagokat használnak.
Finanszírozási forma
A, azaz állami ösztöndíjas
Az állami ösztöndíjas hallgatók képzésének költségeit az állam állja - viszont alá kell írni a hallgatói nyilatkozatot.
K, azaz önköltséges
A képzés költségeit a hallgatók viselik, vagyis tandíjat fizetnek.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
