Kedvező esszétémákat kaptak az érettségizők a történelemérettségi második részében a szaktanár szerint. A céhekről és Károly Róbert uralkodásáról szóló feladatok különösen jól ismert témák, de a német terjeszkedésnél volt egy fontos szűkítés, amire figyelni kellett.
A töriérettségi II. részénél a diákoknak egy rövid és egy hosszú esszét kell írniuk. A rövidnek az egyetemes, a hosszúnak pedig a magyar történelemhez kell kapcsolódniuk.
Az érettségizők az alábbi esszétémák közül választhatnak:
vagy
Az Eduline-nak nyilatkozó töritanár szerint a feladatok összességében diákbarátnak mondhatók. A céhekről és a középkori városokról például sok szó esik a tananyagban, és a megadott források is jól segítik a válaszadást.
A Németországhoz kapcsolódó esszénél azonban van egy fontos csavar: „Figyelni kell arra, hogy csak az 1938-as terjeszkedésekről kell írni. Aki sokat tanult, annak éppen az lehet a nehéz, hogy ne írjon többet ennél” – hívta fel a figyelmet.
A hosszú esszék közül I. Károly uralkodása kifejezetten népszerű témának számít a diákok körében. A szaktanár szerint ez az egyik kedvenc téma és szokszor találkozott már jól felépített, „didaktikus” kidolgozásokkal a saját iskolájában és máshol is.
A másik opció, a Rákosi-diktatúra, szintén kedvező választás lehetett, mivel ez a téma általában közvetlenül az érettségi előtt kerül sorra a tananyagban, így még friss a diákok fejében.
A tanár szerint a siker kulcsa ezúttal is az alapokban rejlik:
Nagyon fontos, hogy a diákok megfelelően használják a szakkifejezéseket, és jól építsék be a forrásokat a válaszukba.
A szaktanári véleményt a feladatokról itt olvashatjátok.
A töriérettségiről szóló tudósításunkat itt követhetitek:
A magyar és a matek után 9 órakor a történelemmel folytatódik a tavaszi érettségi. Ma 71 504-en érettségiznek középszinten, 8273-an pedig emelt szinten történelemből az Oktatási Hivatal közlése szerint. A mai történelem érettségi nap szakmai támogatását, köszönjük az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetemnek.
Radics Béla többek között arról kérdezte Lannert Judit leendő oktatási minisztert a meghallgatásán, mi lesz a hároméves szakképzéssel, ha 18 évre emeli a Tisza a tankötelezettséget. Egy 2022-es kutatás szerint azonban a tankötelezettség 16 évre csökkentésével többek között a diákok esélye a lemorzsolódásra 70 százalékkal emelkedett.
A Lannert Juditnak küldött levelében a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) hangsúlyozta, hogy szeretnék, ha visszatérne az a korábbi helyzet, amikor az óvodában kizárólag főiskolai végzettségű pedagógusok foglalkozhattak a gyermekekkel, és az „óvodai nevelő” státusz kivezetésére konstruktív javaslataik vannak.
Kevesebb tárgyból és csak három évfolyamon mérik majd a kompetenciákat.
Az inzulin, a cukorbetegség és a genetikai számolások is előkerültek az idei emelt biológiaérettségin, amelyről megoszlottak a diákvélemények. Volt, aki „szörnyűnek” nevezte a feladatsort, mások szerint azonban könnyebb volt, mint a tavalyi vizsga.
Miközben Hankó Balázs a magyar szakképzést az Európai Unió egyik legsikeresebb rendszerének nevezte a hétfői bizottsági meghallgatáson, Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszterjelölt arról beszélt, hogy a javuló statisztikák önmagukban nem mutatják meg az oktatás valódi minőségét.
Akadémiai szabadság, átlátható finanszírozás, az Erasmus-program helyreállítása és az oktatás egészének újragondolása – többek között ezekről beszélt Lannert Judit a hétfői meghallgatásán, ahol a magyar felsőoktatás helyzetét is értékelte.
Az Állami Számvevőszék vizsgálata után távozik az egyetem rektora, aki lemondásával akarja biztosítani, hogy az intézmény közössége mentesüljön a vitáktól, és továbbra is zavartalanul a szakmai munkára fókuszálhasson.
