Elkezdenétek a felkészülést és gyakorolnátok a májusi időszak előtt? Idén is megszervezi az ingyenes próbaérettségiket a Studium Generale - mutatjuk, hol és hogyan jelentkezhettek.
Mi az a próbaérettségi?
A Studium Generale, a Budapesti Corvinus Egyetem hivatalos előkészítője már évek óta rendez próbaérettségit, aminek a lényege, hogy a végzősök éles vizsgaszituációban, erre az alkalomra összeállított érettségi dolgozatokkal készülhetnek az írásbelikre.
Milyen tárgyakból vizsgázhattok?
Idén is három tantárgyól lesz lehetőségetek próbaérettségit írni: matematikából, történelemből és közgazdaságtanból. Fontos, hogy mindhárom tárgyból közép- és emelt szinten is szerveznek vizsgát, úgyhogy választhattok, milyen szinten próbáljátok ki magatokat. Ha több tárgyból is próbára tennétek a tudásotokat, egy nap akár két próbaérettségit is írhattok a délelőtti, illetve a délutáni sávban.
A feladatsorok kijavítását követően lehetőséget biztosítanak számotokra, hogy személyesen tegyétek fel kérdéseiteket egy konzultációs napon - írják a szervezők. Így nem maradnak megválaszoltalan kérdések sem. Részleteket persze az esemény Facebook-oldalán is olvashattok majd, érdemes is követni, hiszen a legfrissebb infókat is itt találjátok majd meg.
Hol vizsgázhattok?
A 2022-es próbaérettségit személyesen a Budapesti Corvinus Egyetemen, illetve online formában bárhonnan megírhatjátok. Élőben két sávban, február 19-én szombaton, 9-13 és 14-18 óra között írhatják meg a feladatsort a jelentkezők - mondták az Eduline-nak a szervezők.
Az online vizsgát íróknak az egész hétvége rendelkezésére áll majd, viszont tudnotok kell, hogy ezeket nem fogják a szervezők kijavítani - ti ellenőrizhetitek majd a feladatok megoldását a próbaérettségi hétvégéjén az Eduline-on.
Hol kell jelentkezni?
Az esemény ingyenes, azonban a jelentkezés regisztrációhoz kötött, így nincs más dolgotok, mint kitölteni a következő űrlapot 2022. február 16. (szerda) 23:59-ig, és február 19-én szombaton elmenni a kijelölt helyre vagy elkezdeni az online feladatlapot.
Itt találjátok a jelentkezési lapot.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
