Nem érte meglepetés a diákokat az emelt szintű töriérettségin sem

Milyen volt az emelt szintű töriérettségi? Diákok meséltek a vizsgáról és a feladatok témáiról.

  • Eduline

Mutatjuk a mai töriérettségi megoldásait: minden egy helyen

Nem volt annyira nem nehéz, de azért voltak olyan feladatok, ahol lehetett pontot veszíteni - mesélte Viki, a hajdúszoboszlói Hőgyes Endre Gimnázium diákja a mai emelt szintű töriérettségiről. Azt mondta, a feladatoknál sok forrást kellett használni, általában azokból lehetett következtetni. Alexandra, a debreceni Ady Endre Gimnázium érettségizője rosszabb feladatsorra számított:

Az elsőnél volt pár feladat, ami nehéz volt szerintem, főleg a komplex feladat a második világháborús vaktérképpel. De az esszékkel jól fel tudtam javítani az első részt.

A debreceni érettségiző diák szerint mindannyian számíthattak a feladatsorban szereplő témákra, nem érte őket meglepetés, és az idő is elég volt a feladatokra.

Az emelt szintű töriérettségi első részében a következő témákban szerepeltek feladatok: Oszmán Birodalom, gazdasági helyzet az első világháború után, Aranybulla, reformkor, liberalizmus és konzervativizmus, valamint a második világháborús csaták.

A rövidesszé témái között szerepelt az USA törvényhozása és a globalizmus, a hosszúak között választhattak Szent László és Könyves Kálmán témájút vagy az 1947-49 közötti egypártrendszert és diktatúrát. A harmadik (komplex) esszé feladatai között szerepelt a magyar rendek és az uralkodók viszonya Magyarországon (Mátyás király és I. Ferdinánd között), de az első világháború békerendszeréről is írhattak esszét.

Emelt szinten a töriérettségi vizsga 240 perces volt. Az egyszerű, rövid választ igénylő feladatsor 12 feladatból állt, a második részben pedig hat feladatból hármat kellett megoldaniuk a diákoknak: egy rövid, egy hosszú és egy komplex esszéfeladatot.

A történelemérettségiről szóló, folyamatosan frissülő tudósításunkat itt találjátok:

Töriérettségi 2020: minden infó egy helyen, percről percre

Ma a történelemérettségivel folytatódik az idei érettségi szezon. Itt megtaláltok minden fontos infót, amit tudnotok kell. Ha szeretnétek minden feladatról elsőként értesülni, illetve kíváncsiak vagytok a nem hivatalos megoldásokra, akkor maradjatok velünk egész nap.Percről percre tájékoztatunk benneteket.

Érettségizzetek velünk!

Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.

Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2020-as érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.