Az Eduline által megkérdezetett szaktanár szerint "minimum félrevezető, de inkább hibás az a feladat", amiben a zsidóság helyzetével kapcsolatban kellett a diákoknak több részkérdésre is válaszolnia.
A 9. feladat egyik részkérdése ugyanis úgy fogalmaz, hogy "A következő képviselői felszólalások az idézett törvény elfogadását megelőző nemzetgyűlési vitán hangzottak el 1920 szeptemberében. Döntse el, melyik forrásra igazak a táblázatban szereplő álltások! Tegyen X jelet a táblázat megfelelő oszlopába! Egy sorban csak egy X jel szerepelhet."
Ez alatt 3 forrásból kell eldönteniük a diákoknak, hogy melyik támogatta a törvényjavaslatot és melyik kifogásolta azt, hogy a zsidókat bűnbaknak tekintsék. Azonban ha egy sorban csak egy X-et tehetnek a diákok, egy forrás kimarad.
Az A jelű forrás - a szaktanár szerint - nem foglal kifejezett állást a kérdésben, inkább arról beszél, hogy valóban ezzel kell-e foglalkozni ugyanis minden mást megelőz például a gazdasági élet újrateremtése. Így ha a diákok figyelmesek voltak és egy sorban csak egy X-et helyeztek el, akkor az első - A forrást - kellett kihagyniuk. Ehhez azonban nagyon alaposan el kellett olvasni minden forrást és a kérdést is - így elfordulhat, hogy aki csak "átfutotta" a feladatot, pont ezt a forrást jelölte meg. Azonban a kikötésre nem figyeltek és minden forráshoz tettek X-et, akkor is bukhatnak pontot - azt ugyanis még nem tudjuk, hogy a megoldókulcs hogyan értékeli a félreérthetőség miatt született válaszokat.
A szaktanár hozzáteszi, hogy "az ennyire árnyalt feladatok, nem középszintre, hanem emelt szintre valóak, így sokan bukhatnak pontokat".
A törirettségiről szóló, folyamatosan frissülő tudósításunkat itt találjátok:
Töriérettségi 2020: minden infó egy helyen, percről percre
Ma a történelemérettségivel folytatódik az idei érettségi szezon. Itt megtaláltok minden fontos infót, amit tudnotok kell. Ha szeretnétek minden feladatról elsőként értesülni, illetve kíváncsiak vagytok a nem hivatalos megoldásokra, akkor maradjatok velünk egész nap.Percről percre tájékoztatunk benneteket.
| Érettségizzetek velünk! |
Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat. És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat. Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek. Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2020-as érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket. |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
