Úgy tűnik, a hatálybalépés után volt idő átolvasni, most ötvennél is több paragrafusát kell módosítani a 2020. januárjától fokozatosan bevezetett új szakképzési törvénynek.
Ha megszűnik az OKJ, mi lesz helyette? Ha nem lesznek OKJ-s képzések, többet kell majd fizetni, és tovább fog tartani a tanfolyam? – az elmúlt félévben záporoztak hozzánk az ilyen és ezekhez hasonló kérdések. Legfrissebb kiadványunk többek között ezekre is választ ad. Már az újságárusoknál a HVG szakképzési kiadványa.
Megjelent a Magyar Közlönyben a szakgimnáziumban oktatható szakképzések listája.
Megszólalt az Innovációs és Technológiai Minisztérium a szakképzési rendszer átalakításával kapcsolatban. Szerintük rendben zajlik az oktatók jogállásváltása.
Nem lesz "önként vállalt túlmunka" - legalábbis az erről szóló rendelkezés végül nem került bele az új szakképzési törvény múlt héten nyilvánosságra hozott végrehajtási rendeletébe.
Hatályba lépett az új szakképzési törvény január 1-jével, februárban már az új rendszer szerint működő szakképzésbe jelentkeznek a tanulók - mondta Bódis József, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkára szerdai budapesti sajtótájékoztatóján.
Tegnap ugyanis megszavazta az Országgyűlés az új szakképzési törvényt.
A minisztérium átlagosan 30 százalékos béremelést ígér a szakképzésben oktatóknak, akik "cserébe" elveszítenék közalkalmazotti státuszukat, ha megszavazzák a szakképzési törvény tervezetét. A szakszervezetek szerint erre nem lenne szükség a fizetések növeléséhez, a tanárok számára jelentős hátrányokkal járna a változtatás, a béremeléssel kapcsolatban pedig rengeteg a megválaszolatlan kérdés.
A PDSZ módosító indítvánnyal fordult az összes parlamenti frakcióhoz és oktatással foglalkozó képviselőkhöz annak érdekében, hogy a legnagyobb kárt, „amellyel az új szakképzési törvényen keresztül először a szakképzésben dolgozókat sújtanák”, enyhítsék.
A 2020/2021-es tanévtől átalakul a szakképzés intézményi szerkezete.
A következő tanévtől szakképzési munkaszerződéssel, munkavállalóként végeznék a gyakorlati képzést a szakképző iskolák diákjai, ha elfogadják a szakképzési törvényjavaslatot. Bár a tanulók így több pénzt kapnának, a Pedagógusok Szakszervezete szerint könnyebben sérülhetnek a jogaik. A korhatár továbbra is 15 év lesz, a fiatalkorúak napi munkaideje pedig akár hét óra.
Ezt pedig az egyéni béralkuknak köszönhetik majd - mondta Pölöskei Gáborné szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkár a Magyar Nemzetnek. A szakszervezetek nem örülnének, ha a szakoktatók kikerülnének a közalkalmazotti törvény hatálya alól.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete az oktatásban dolgozó bármely munkavállalói csoport élet- és munkakörülményeinek javulását üdvözli, ám a szakképzésben beharangozott 30 százalékos béremeléssel kapcsolatban több dologra figyelmeztet - írja közleményében a PDSZ, amely az összes oktatásban dolgozót érintő jelentős béremelést követel a közalkalmazotti jogviszony fenntartása mellett.
Ha nem jelenik meg újabb szakmalista, csökkenni fog a felnőttképzésben indított tanfolyamok száma, az iskolai rendszerű képzésben pedig az esti tagozat jelentősége nőhet meg. Ugyanakkor még nagyon sok a kérdőjel - mondta a Felnőttképzők Szövetségének elnöke az Eduline-nak a szakképzési rendszer 2020 szeptemberében élesedő átalakításával kapcsolatban.
Átalakítják a szakképzés rendszerét, amelynek keretében a 2020/2021-es tanévtől a szakgimnáziumi és szakközépiskolai forma is megszűnik: az intézmények új név alatt működnek tovább - derül ki az Oktatási Hivatal egyik dokumentumából.
Jelenleg is tart egy újabb átalakítás, amelyről a 4.0 stratégiában foglaltakból lehet tájékozódni, ám már most látszik, hogy annak 2020-ra tervezett teljes bevezetése túlzó elvárás - írja a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete közleményében.
