A Semmelweis Egyetem a modellek testképét és életmódját vizsgálta, amelyből többek között kiderült, hogy a megkérdezettek 88,7 százaléka a sovány, vagy kórosan sovány kategóriába tartozott.
A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézete átfogó kutatást végzett a divatmodellek életmódjáról, testképükről és a divatiparban szerzett tapasztalataikról, amelyben 84 nemzetközi „high-fashion” modell vett részt, akik 23 kérdésre válaszoltak anonim módon.
A modellek átlagéletkora 23 év volt, és 17 különböző országból érkeztek, beleértve az Egyesült Államokat, Kanadát, Hollandiát, Angliát, Franciaországot, Magyarországot, Lengyelországot, Oroszországot és Spanyolországot.
A kutatás megdöbbentő eredményeket hozott a modellek testtömegindexével (BMI) kapcsolatban: 88,7 százalékuk a sovány vagy kórosan sovány kategóriába esett. Ez komoly aggodalomra ad okot, hiszen az alacsony testtömeg olyan komoly egészségügyi kockázatokkal járhat, mint például emésztési problémák, hajhullás, hormonális egyensúlyhiány, csontritkulás és szívproblémák.
Ráadásul a modellek többsége negatív véleményt fogalmazott meg testével kapcsolatban: 89,3 százalékuk érezte már kövérnek magát. Ugyanakkor 64,3 százalékuk pozitívan nyilatkozott a testéről, azonban érdekes, hogy ezek a modellek gyakran extrém fogyókúráról számoltak be, és nagyobb valószínűséggel szenvedtek testképzavarban és küzdöttek valamilyen pszichológiai problémával.
A résztvevők 45,2 százaléka negatívan,és csupán csak 23,8 százaléka vallott pozitívan az étkezésről. Azok a modellek, akik negatívan nyilatkoztak az evésről, gyakran számoltak be testképzavarról és hajlamosak voltak a túlevésre. 78,6 százalékuk pedig szigorúan odafigyelt arra, hogy mikor és mennyit eszik, emiatt például kihagyott étkezéseket vagy nagyon keveset evett.
A résztvevők 63,1 százaléka érezte magát túlsúlyosnak, még akkor is, ha nagyon alacsony volt a testtömege. Az evészavarok, mint az anorexia és a bulimia, továbbra is jelentős problémát jelentenek, arról nem is beszélve, hogy a modellek 48,8 százaléka számolt be pszichológiai problémákról, mint szorongás és depresszió.
A testmozgással kapcsolatos megjegyzések többsége pozitív vagy semleges volt, de 23,8 százalékuk intenzív edzési rutint követett, míg 11,9 százalékuk kényszeres edzési magatartásról számolt be.
Dr. Bogár Nikolett, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének PhD-hallgatója, a kutatás vezetője kiemelte, hogy az evészavarok és a testképzavarok nemcsak a modellek egészségét veszélyeztetik, hanem a közösségi médián keresztül a fiatal lányok millióira is hatással vannak, akik a kórosan sovány modelleket tekintik példaképüknek.
Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint 2019-ben 14 millió ember szenvedett evészavarban, köztük csaknem 3 millió gyermek és serdülő. A Covid-19 járvány alatt ezek a problémák tovább súlyosbodtak, különösen a tinédzser lányok körében.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
