Arról nem is beszélve, hogy a megkérdezett gyerekek kétharmada boldog az iskolában, azonban a válaszadó 17 évesek 80 százaléka érzi úgy, hogy az oktatás nem készíti fel őket a jövőre.
Egy nemrég készített online felmérésből az derül ki, hogy sok gyerek boldogtalan, gyakoriak a mentális problémák és a többség örülne a kevesebb házi feladatnak - írja a hvg.hu. Az említett felmérésben több mint 10 ezer gyerek és fiatal vett részt, ennek célja az EU Gyermekjogi Stratégiájának és Gyermek-garanciájának formálása volt.
A felmérés néhány fontosabb megállapítása az UNICEF közleménye szerint a Covid–19 járvány a stressz és bizonytalanság felé taszította a gyerekeket Európában és a kontinensen túl. A felmérésben résztvevők közül ötből egy gyerek mondta azt, hogy boldogtalan és szorong a jövő miatt.
Ezen felül tízből majdnem egy válaszadó gyerek esetében tetten érhetőek mentális problémákra utaló tünetek, ilyen lehet a depresszió vagy a szorongás. A felmérésben részt vevő lányok ilyen szempontból sokkal nagyobb veszélyben vannak, mint a fiúk, és az idősebb gyerekek is több problémáról számoltak be, mint a fiatalabbak. A gyerekek harmada tapasztalt diszkriminációt vagy kirekesztést. Ez az arány 50 százalékosra nőtt, amikor fogyatékossággal élő, migráns, etnikai kisebbséghez tartozó, vagy a magukat LGBTQ+ közösség tagjaiként azonosító fiatalokat kérdeztek - írja az oldal.
Kiderül az is a felmérésből, hogy a gyerekek kétharmada boldog az iskolában, azonban a válaszadó 17 évesek 80 százaléka érzi úgy, hogy az oktatás nem készíti fel őket a jövőre. A konzultációban részt vevő gyerekek többsége szívesen vinne változásokat az iskolai életébe. 62 százalék kevesebb házi feladatot, 57 százalék pedig érdekesebb órákat szeretne.
A válaszadók közel harmada szeretné befolyásolni az iskolai tananyagot, például több sport tevékenységgel (33 százalék), a gyerekjogokról való tanulással (31 százalék) és több művészeti tantárggyal (31 százalék). Majdnem minden résztvevő hallott már a gyermekjogokról. A megkérdezett gyerekek és fiatalok 88 százaléka ismeri a klímaváltozást és annak a környezetükre gyakorolt hatását, 8 százalékuk valamelyest tudatában van a jelenségnek, 4 százalék pedig bizonytalan.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
A Klebelsberg Központ a jövőben kutató-, fejlesztő- és szakmai háttérintézményként működik tovább.
Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
A 23 éves nőt Ferencváros a saját halottjának tekinti.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.
