Rákosi Mátyás személyi kultusza

Életrajza

· eredeti neve Rosenfeld Mátyás

Ø 1892. március 9-én született Adán, a mai Jugoszlávia területén

Ø apja kereskedő volt

Ø 1912-ben a Keleti Kereskedelmi Akadémián szerzett diplomát

Ø 1912-14-ben ösztöndíjasként Hamburgban és Londonban dolgozott

Munkássága

· 1910-ben belépett az MSZDP -be, 1911-ben a Galilei Kör egyik titkára

· 1915. elején az orosz fronton fogságba esett, majd 1918-ban megszökött

· 1918. novemberében belépett a kommunista pártba (KMP), amelynek vidéki titkárává választották

Ø 1919. július 17-én a karhatalmi feladatokat ellátó Vörös Őrség parancsnoka lett

· 1920. áprilisában Szovjet-Oroszországba ment, ahol a KMP képviselőjeként részt vett a Komintern II. kongresszusán

Ø 1920-22-ben a Komintern megbízottjaként Ny-Európában és Csehszlovákiában szervezte a kommunista mozgalmat

· 1925. augusztusában a KMP I. (bécsi) kongresszusán a magyarországi titkárság veze-tőjévé és a Központi Bizottság (KB) tagjává választották

Ø szeptember 22-én Budapestre visszatérve letartóztatták

§ 1926-ban nyolc és fél év fegyházra ítélték

Ø 1934. májusában a kommün alatti tevékenységéért ismét perbe fogták

Ø 1935. februárjában életfogytiglani fegyházra ítélték

Ø 1940. okt. 30-án a SZU-ba távozhatott

§ Moszkvában a KMP Kominternképviselője és a KMP Külföldi Bizottságának irá-nyítója lett

§ eközben szerkesztője volt a moszkvai rádió magyar adásának is

Ø távollétében Szegeden nemzetgyűlési képviselővé választották

· 1945. január 30-án tért vissza Magyarországra

Ø február 23-án az MKP KV (Központi Vezetőség) tagja lett, és a párt főtitkárává vá-lasztották

Ø májustól a Politikai Bizottság (PB) tagja

· 1945. nov. és 1952. aug. között miniszterelnök-helyettes

Ø 1949. szeptemberéig államminiszter is

· az 1945. nov.-i választások után a hatalom megszerzése érdekében az FKgP meggyengíté-sére, és az MKP ellenfeleinek a közéletből való kiszorítására törekedett

Ø ebben segítségére volt a szovjet hadsereg, és az irányítása alatt álló politikai rendőrség (ÁVH)

· 1947 nyarára törvénytelen eszközökkel sikerült az FKgP-t feldarabolnia

· 1948. júniusától a két munkáspárt egyesítésével létrehozott Magyar Dolgozók Pártja főtit-kára

· 1949. februárjától a többpártrendszer maradványainak felszámolására alakított Magyar Függetlenségi Népfront elnöke is

· a teljhatalom megszerzése után a törvénytelen eljárásokat kiterjesztette a kommunista pártra is

Ø az „éberség”, és az „egyre éleződő osztályharc” szellemében az egész országban állan-dósította a terrort

Ø Sztálin „legjobb magyar tanítványaként” igyekezett a szovjet diktátor valós, vagy vélt elvárásait túlteljesíteni

· 1950-ben győzött a szovjet típusú rendszer

Ø bevezették a tanácsrendszert, és megindították az első ötéves tervet

Ø ezt szolgálta a túlfeszített iparosítási program, és a mezőgazdaság erőszakos kollekti-vizálása

A személyi kultusz első jelei

· ekkor már jelentkeztek a személyi kultusz első jelei: a Weis Manfréd Művek felvette Rákosi Mátyás nevét

· 1951-ben a teljesíthetetlen ötéves terv tervszámait másfélszeresére emeltette

Ø irreális gazdaságpolitikája a háború utáni stabilizáció eredményeit megsemmisítette

§ ennek következményei:

¨ jegyrendszer bevezetése (1951)

¨ életszínvonal rohamos csökkenése

¨ válságjelenségek fokozódása az élet minden területén

Ø tönkretette a mezőgazdaságot

Ø felügyelete alá vonta az ÁVH -t

· személyi kultusza töretlenül nőtt, majd dicsőítése elképesztő méreteket öltött

Ø 1952. márciusában 60. születésnapját számos kiadvány és többhetes ünnepségsorozat köszöntötte

· 1952. augusztus 14-én a Minisztertanács elnöki posztját is átvette

· Sztálin halála után az új szovjet pártvezetéshez beérkeztek a jelentések Magyarország ka-tasztrofális helyzetéről

· 1953. június 13-14-ére Rákosit Moszkvába rendelték és utasították, hogy miniszterelnöki tisztségét adja át Nagy Imrének

Ø felelőssé tették azért, hogy hibás politikájával végveszélybe sodorta a rendszert

Ø főtitkári címét első titkárra változtatták

· július 2-án kormányváltás történt, az új kormány élén pedig Nagy Imre állt, Rákosi azon-ban a párt élén maradt

Ø hadjáratot indított Nagy Imre ellen, aki sorra vesztette el tisztségeit

· ugyanakkor elérte, hogy a politikáját elítélő 1953. júniusi párthatározat nem került nyilvá-nosságra

· 1955. áprilisában visszaszerezte hatalmát

Ø a hatalmát nem veszélyeztető Hegedűs Andrást ültette a miniszterelnöki székbe

Ø helyzetét nehezítette, hogy a SZU rendezte kapcsolatait Jugoszláviával

§ Mo.-on is felmerült Rákosi szerepe a jugoszláv-magyar viszony kiélezésében

· 1956. februárjában vált a helyzete ingataggá, amikor a szovjet XX. pártkongresszus után nyíltan követelték távozását

Ø július 18-án – az SZKP jóváhagyásával – minden párttisztségéről lemondatták

· Július 22-én gyógykezelés címén a Szovjetunióba utazott

· Az 1956. évi forradalom leverése után Kádár mellett foglalt állást és felajánlotta szolgála-tait a szovjet vezetésnek

Ø azonban Kádár Hruscsovval kiegyezve megakadályozta hazatérését

Ø harmadik száműzetésként 1957-ben Moszkvából Krasznodarba, 1962-ben a kirgiziai Tokmakba, 1966-ban Arzamaszba, végül 1967-ben haláláig Gorkijba kellett költöznie

· Magyarországon megfosztották képviselői mandátumától, elnöki tanácsi tagságától, kizár-ták a pártból

· élete végéig igyekezett elérni, hogy hazatelepülhessen, de Kádár szigorú feltételeit (házi őrizet, tartózkodás a politikai véleménynyilvánítástól) nem fogadta el

· hamvait 1971. február 16-án a Farkasréti temetőben helyezték el