A mesterséges intelligencia (MI) egyre inkább a mindennapok része, különösen a fiatalok körében. Egy friss kutatás szerint a 13–16 éves magyar diákok nagy része már találkozott MI-alapú megoldásokkal, sőt, sokan rendszeresen használják is ezeket.
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2024 őszén végzett felmérésében több mint ezer fiatal véleményét kérdezték meg arról, hogyan viszonyulnak a mesterséges intelligenciához. A válaszokból kiderült, hogy a fiatalok kíváncsian és nyitottan állnak ezekhez a technológiákhoz, bár kisebb bizonytalanság azért van bennük.
A kutatás szerint a diákok 98%-a hallott már a mesterséges intelligenciáról, és több mint háromnegyedük legalább egyszer ki is próbált valamilyen MI-alapú alkalmazást. Azt is láthatjuk, hogy a 13 évesek közül használták a legkevesebben, míg a 16 évesek a legnagyobb arányban vannak a használók között
A megkérdezettek 71,3 százaléka iskolai feladatok megoldásához is használta már ezeket a programokat.
Az adatok alapján a mesterséges intelligencia használata egyre gyakoribb a diákok körében: míg 2023-ban a fiatalok 37%-a próbált ki ilyen alkalmazásokat, addig 2024-ben már több mint 77 százalékuk.
A felmérésből az is kiderült, hogy bár a diákok úgy érzik, többnyire felismerik a mesterséges intelligencia által generált, nem valós tartalmakat, a gyakorlatban ez nem mindig sikerül. A válaszadók közel fele már került olyan helyzetbe, amikor valódinak hitt egy MI által készített tartalmat, ami később hamisnak bizonyult.
Összességében a kutatás megállapította, hogy a magyar fiatalok többsége hasznosnak tartja a mesterséges intelligenciát, és leginkább kíváncsisággal fordul felé, miközben tudatában van annak is, hogy ezek a technológiák veszélyeket is rejthetnek. Az eredmények azt mutatják, hogy a mesterséges intelligencia a fiatalok életének egyre természetesebb részévé válik - különösen az iskolai munka és a mindennapi online tevékenységek során.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
