Ez a cikk több mint egy éve frissült utoljára, ezért lehetséges, hogy a tartalma már elavult. Használd a cikk alján lévő kulcsszavakat vagy a keresőt a frissebb anyagok eléréséhez.

Újabb Hoffmann-terv: kötelező tantárggyá tennék az erkölcstant

7

Új tantárgy bevezetését tervezi az oktatási államtitkár. Hoffmann Rózsa az evangélikus egyház oktatási szakértőivel nemrégiben folytatott tárgyalás után bejelentette: a jövőben azoknak a diákoknak, akik nem járnak hittanra, erkölcstant kell majd tanulniuk. Konkrétumok – hány éves kortól és milyen óraszámban tanítanak majd erkölcstant a pedagógusok – egyelőre nincsenek, szakmai körökben azonban már most heves vita alakult ki arról, érdemes-e külön tantárgyként oktatni.

„Az elmúlt időszakban a tantárgyakhoz kapcsolódó erkölcsi kérdésfelvetések háttérbe szorultak” – így indokolta Hoffmann Rózsa a Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet lapjának az új tantárgy bevezetését.

Pedig a kilencvenes években éppen ezért építették be a Nemzeti Alaptantervbe az ember és társadalom műveltségterületet. Az Országos Közoktatási Intézet embertan műhelyében született meg az az elképzelés, hogy legyen egy olyan tantárgy az iskolákban, amely a leíró embertudományokat – így például a lélektant, a szociológiát és az antropológiát – ötvözi az etikával. Hasonlóra más országokban nem találunk példát: külföldön mindenhol társadalomismeretet, kommunikációt és vallástant oktatnak az általános- és középiskolásoknak, egyes országokban pedig filozófiát, amelyen belül különös hangsúlyt kap az etika.

hirdetés
Erkölcstan. Van jövője?
Erkölcstan. Van jövője?
Forrás: MTI / Balázs Attila

Az emberismeret heti egy órában kötelező tárgy lett a 7. és 11. évfolyamon, de a sajátosan magyar találmány nem aratott osztatlan sikert. Bár az iskolák egyharmadában bevezették, máshol csak az osztályfőnöki vagy társadalomismeret órán foglalkoztak a témával, a többi intézményben pedig egyszerűen kihagyták a tantervből. A veszprémi és a miskolci egyetemen, valamint az egri főiskolán bevezették az oktatói képzést, és tankönyvsorozat is készült Etika címmel, a diákok többsége azonban még mindig is nem ismeri a tantárgyat. Hoffmann Rózsa államtitkár vallásoktatással kapcsolatos terveiről itt olvashatsz.

Erkölcstan - önálló tantárgyként?

A kérdés tehát az, hogy az egyelőre kidolgozás alatt álló erkölcstan milyen viszonyban áll majd a jelenleg oktatott emberismerettel. Szüdi János, a Pedagógusok Szakszervezetének szakértője, volt közoktatási államtitkár szerint a szakma nem támogatja az erkölcs tantárgyasítását és kiemelését az ember és társadalom műveltségterületből. „A pedagógusok azt mondják, hogy nem lehet az erkölcsöt leválasztani a tárgyi oktatásról. Nincs olyan, hogy rasszizmus elleni tanagyag, ellenben a történelemóra lehetőséget ad egy ilyen etikai kérdés megvitatására. A gyerekek nem értik az erkölcsi mondandót, ha nem kötődik konkrét témához” – mondja.

A szentendrei Ferences Gimnázium igazgatója egyetért a szakértővel. „Fontos, hogy a tantárgy ne szakadjon el az élettől, mert ha túl filozofikus, a gyerekek nem profitálnak belőle” – válaszolja Lukovits Milán arra a kérdésre, hogy el tudná-e képzelni az erkölcs külön oktatását.

Diákok kihelyezett történelemórán. Nem értik az erkölcsi kérdéseket?
Diákok kihelyezett történelemórán. Nem értik az erkölcsi kérdéseket?

Faragó Ferenc, az emberismeret modulhoz készült tankönyvsorozat Etika II. – A viselkedés című kötetének szerzője szerint viszont az erkölcstan önmagában is megáll, oktatásához azonban elengedhetetlen a speciális tanári képzés. „Egy olyan óráról van szó, amelynek az a titka, hogy ne legyen tanóra jellege. Ennek a módszertanát a tanárok egy kiegészítő szakon vagy egy posztgraduális képzésen sajátíthatnák el” – mondja a tankönyvszerző.

Homor Tivadar, az Emberismeret és Etika Tanárok Baráti Társaságának elnöke szintén a tanárképzésre helyezi a hangsúlyt. „Azon túl, hogy az általános emberi kompetenciák elsajátításához a test-lélek-szellem hármasából mindegyik részre szükség van, az emberismeret-oktatás teljes felszámolása azzal a körülbelül ötszáz diplomással szemben se lenne korrekt, akik már megszerezték az ember-, társadalomismeret és etikatanári képesítést” – mondja. Mégsem borúlátó az oktatási államtitkárság kezdeményezésével kapcsolatban, értesülései szerint ugyanis az etikatanárok is részt vehetnek majd az új tantárgy anyagának kidolgozásában.

B.B.
eduline
(x)

Még mindig tanulhatsz diplomát adó képzésben ősztől!

A BKF lehetőséget kínál számodra, hogy ősztől Te is diplomát adó képzésben tanulhass. Akkor is, ha nincs 260 pontod. Tudj meg többet!  Tovább »

Hozzászólások (7) , melyek közül a legfrissebbek:

Áron Ruszin

Úgy vélem e tárgyak oktatása teljesen felesleges annak ellenére, hogy sok helyen az erkölcs és illemtudás siralmasan alacsony szinten van. Ezeknek az óráknak nincs értelme, csupán idő, energia és pénz pazarlás! Sajnos csak annyit tudok mondani, hogy az illemet és az erkölcsöt is fiatalon lehet igazán az emberbe nevelni, később már szinte a lehetetlennel határos nem csak a felszínen változtatni rajta. A szülők rajonganak az ilyen órákért, miközben minden diák dühösen megy haza, hogy semmi újat nem tudott meg, semmi fontosat sem tanult, csupán elvettek pár órát az életéből vagy az érettségizők esetében a felkészülési időből. Remélem nem terhelik tovább a diákokat felesleges tárgyakkal! Ha valakit ez igazán érdekel, elmehet fakultációra vagy szakkörre...

Rothim

Ahogy ma a dolgaink állnak , az szerintem kimeríti az erkölcstelenség fogalmát !
Egy potenciálisan agrár országban egy rendkívül siralmas mezőgazdaság , egy az emberek tömegeit színvonalasan gyógyítani képtelen egészségügy , egy munkahely hiányos és nyomorultul alacsony bérezésű ország.
Ígéretek halmaza beteljesületlenül , reménytelenség és kilátástalanság minden fele.
A becsület társadalmi mérete

Kerékfi András

Japánban a vallási hovatartozás számunkra meglepően pluralista, pl. van 103 millió buddhista és 110 millió sintóista, ami együtt több mint ahány japán van. Viszont van konfuciánus etika, amelynek oktatását állítólagos háborús szerepe miatt az amerikaiak a megszállás idején megszüntették - de amint a demokráciára tanítást befejezték, a japánokazonnal visszaállították, kötelezően, óvodától egyetemig

Nikol

Testközelből látom, bátyám pedagógusnak készül. Először a pedagógusok színvonalán és képzettségén kellene változtatni, de ehhez pedig a pálya vonzóvá tétele kell, és nem az hogy éhbérért(mint rengeteg más szakma képviselői) próbálják rávenni őket, hogy dolgozzanak.
Nem akarok okoskodni,de ezt a problémát, ha valahogy sikerülne orvosolni, a tanárok is másként állnának hozzá. Egy "értelmiségi".

Nikol

Kedves mernoktanonc!
Szerinted csak vidéki vagy nem értelmiségi lehet "rendes szülő"?!
Valóban, a "rendes szülő" gyermeke otthonról hoz sok sok dolgot, beleértve ezt is.
De manapság egyre több szülő egyre kevesebbet foglalkozik a gyereke(i)vel, és sokkal kevesebben hozzák ezeket a dolgokat magukkal.
Igen, szükség van valami hasonló dologra, de nem olyan marhaságokra, mint ami nálunk is volt,

mernoktanonc

A rendes szülők megtanítják már kis korban a dolgokat, és csak a városiaknak ( " polgároknak, értelméségieknek " ) kell az ilyen... meg persze a romáknak.

Én

1964ben érettségiztem. Harmadiktól kezdve választhattam az etika vagy ábrázolás geometria tantárgy között.Ebből a másodikat a tanár komolyan vette.A másik tantárgy azoinban felejthető lett. Szerintem szükséges és kell amit a Hoffmann államtitkárnő javasol.Nemcsak fiatalon, de idősebben sem tudja az ember a viselkedés és kinyilvánitás vagy megnyilatkozás ábc-jét.

Új hozzászólás



HVG hirdetésfelhő
hirdetés

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X