Miért a finn iskolák a legjobbak a világon?
A tavalyi évben több mint száz külföldi delegáció járt Helsinkiben, ők mind arra keresték a választ, hogy vajon a finn iskolás gyerekek mitől teljesítenek mindig, és látványosan jobban a nemzetközi felmérésekben, mint más országok tanulói – írja a BBC internetes portálja.
2006-ban a finn tanulók mindent vittek: a legmagasabb átlageredményeket érték el mind a reál, mind pedig a humán területeken végzett összes olyan felmérésben, amelyben a fejlett világ országai részt vettek. Hasonlóan szerepeltek a PISA néven ismert OECD által összeállított felmérésekben a finn 15 évesek – itt matematikából csupán Dél-Koreai kortársaik tudták őket a második helyre szorítani. A finn gyerekek eredményei ráadásul egyáltalán nem a véletlennek köszönhetők, hiszen a korábbi évek felméréseiben is rendre az első helyen végeztek. Ha ezekhez az irigylésre méltó eredményekhez hozzáveszük azt a statisztikai tényt is, hogy a fejlett országok közül Finnországban ülnek a legkevesebbet a gyerekek az iskolapadban, még érthetőbbé válik a többi ország oktatási szakembereinek kíváncsisága.
Pedig a finnek oktatás filozófiája első hallásra rendkívül egyszerűnek tűnik. Úgy tartják, hogy valamit minden diák képes hozzátenni a tanultakhoz, és bizonyos fokú együttműködésre még az adott tárgyban gyengébbnek számító tanulók is jó eséllyel késztethetők. Hogy ezt a célt el is tudják érni, az akadályokat nehezebben vevő diákok mellé plusz pedagógust rendelnek, aki foglalkozik velük. Ugyanis a filozófia másik sarkalatos ponja éppen az, hogy sosem különítik el az osztályokat „jókra” és „rosszakra.” Finnországban minden tárgyat együtt tanul az osztály, nincs emelt szintű matek meg angol. Ebből következik, hogy az ügyesebb gyerekek húzzák magukkal lassabb társaikat – a külön tanárok segítségével pedig ők is szépen fejődnek.
Később is kezdik az iskolát
Szembe ötlő különbség a finn és a többi fejlett ország oktatási rendszere között az is, hogy Finnországban hét évesen kezdik a gyerekek az iskolát. Ők ugyanis hisznek abban, hogy az ennél fiatalabb gyerekek elsődleges tevékenysége még a játék. A hétévesek viszont – ha már kellően kijátszották magukat az óvodában – szívesen és telve tanulási vággyal ülnek át az iskolapadba, így pedig a tanítóknak is könnyebb lesz a dolga. A gyerekek érdekét szolgálja az a szokás is, hogy Finnországban nincs váltás az általános- és a középiskola között. Ezzel megkímélik a tanulókat a stresszel járó felvételitől, és attól, hogy új közösségbe kelljen beilleszkedniük. A szisztémát a finn tanárok is szeretik, hiszen a hosszú évek során jobban megismerik diákjaikat. A bensőségesebb tanár-diák viszony pedig ugyancsak segíti a tananyag könnyebb elsajátítását.
Henna Virkunnen finn oktatási miniszter büszke országa kimagasló eredményeire, ugyanakkor viszont hozzáteszi: „a rendszer kiválóan képes támogatni és segíteni a tanulási nehézségekkel küzdő gyerekeket, viszont a jövőben több energiát szeretnénk fektetni a tehetséges diákok gondozásába is.”
A kevesebb több
A finnek imponáló eredményeiből természetesen a szülők is kiveszik a részüket. Az északi országban tradíció, hogy otthon olvasnak a gyerekeknek, mint ahogy az is, hogy a szülő jó kapcsolatot ápol a gyereke tanáraival. Az osztálytermi körülmények is nagyban kötődnek a finn kulturális tradíciókhoz: az órák nyugodt és informális légkörben zajlanak, melyben tanár is diákjai között jól működő partneri viszony tud kialakulni. (Ebben segítheti a finneket az a tény is, hogy országukban viszonylag alacsony a bevándorlók aránya. Így az iskoláskorú gyerekek anyanyelve – nagyon kevés kivétellel – a finn, nyelvi integrációs nehézségekkel tehát csak elvétve találkoznak.)
Fentieken túl valószínűleg nem mellékes az sem, hogy Finnországban a tanári szakma egyike a legmegbecsültebb életpályáknak, az oktatás színvonala pedig igen magas. Jellemző az is, hogy a politika semmilyen körülmények között nem szivárog be az iskolák falai közé és óvakodik az előírásoktól. A finn tanárok azt vallják, hogy kevesebbet tanítani „kifizetődőbb”, a harmonikus fejlődés kulcsa ugyanis az, hogy a diákok nincsenek kitéve extra leterhelésnek.
eduline
-
Hoffmann: "nem szerencsés" ideológiai síkra terelni a NAT-tal kapcsolatos vitát »
-
Angolérettségi megoldások: íráskészség »
Hozzászólások (53) , melyek közül a legfrissebbek:
Na, szóval, ez történik velük, ahogy Irma itt leírja. Gondoltam, hogy ritka eset lehet. Tehát itt nem ez a kérdés. A lényeg, hogy a gyerekeknek nincs problémájuk az iskolával, és ezért a szülőknek sincs, legfeljebb az étkezéssel. De nem hogy nincs problémájuk vele, jól érzik magukat benne. Egyébként a külföldön élő ismerőseink, barátaink mindegyike ezt mondja, bárhová is vetette őket a sors.
is veluk beszelgetni. Fuggetlenul attol, hogy tanitja-e vagy sem. Minden tanitasi nap 5 perc komolyzenevel kezdodik, hetente mas zeneszerzovel. Nulla befektetessel (az iskolai hangosbemondot hasznaljak) nagyon nagy eredmeny. Ez szerintem csak az igazgaton mulik, barhol a vilagon, barmelyik iskolaban megvalosithato. Lehetne. Ennyi jutott eszembe.
itteni hivatalos allaspont szerint a problema egyik gyokere lehet, az az etkezes. Tilos edesseget vinni az iskolaba, a gyerekek tizoraira alt. gyumolcsot, nyers zoldsegeket esznek. Persze van kivetel ebben is de nem az az altalanos.
Ami meg szinten eleg fontos dolog szerintem, hogy az iskolaban dolgozo szemelyzet es az osszes tanar az minden egyes gyereket nev szerint ismer, es altalaban szoktak
de azert megkerdeztem a hetedikeseket is (hetedikben er veget az alt. isk) de nem igen fordult elo, nem tudtak a valaszt. Gondolom aki nagyon nem akar egyutt mukodni, annak be kell mennie az igazgatohoz beszelgetni (a legnagyobb buntetes) es azt mindenki megprobalja elkerulni.Hogy kozepiskolaban mi van sajat tapasztalatbol nem ismerem, arrol inkabb nem akarok irni. Ami meg eszembe jutott, es az
Megkerdeztem a gyerekeimet, hogy tenyleg mi is tortenik ilyenkor, de azt mondtak, hogy meg nem fordult elo. Olyan mar igen, hogy valaki a hazifeladatot nem csinalta meg de akkor a tanar ott helyben megcsinaltatta vele. Nem is nagyon tudtak a kerdessel mit kezdeni, mert az alaphelyzetet nem ertettek, meg nem talalkoztak vele. De ne felejtsd el, hogy az enyemek meg kisiskolasok,
Kedves Hozzászóló! - #45
Hogy mi történik azzal, aki nem csinál meg semmit? Biztos van ott is ilyen. Nálunk azért csinálják ezt a gyerekek, mert így tiltakoznak, lázadnak a rendszer ellen. Ezt észre kell venni. A jó tanár észreveszi és segít elviselhetőbbé tenni az iskolát. Szó sincs arról, hogy nem akarnak tanulni. Fontos az nekik. DE van egy ennél sokkal fontosabb: kifejezni, h. ez nem jó nekik.
az oktatás liberalizmusa, nem a szabad tantárgyválasztást.
Majd folytatom még ...
bőrszínében, osztott e az iskola, meg ilyenekben van a különbség, hanem abban, hogy a mi az eredménye annak, ha valaki tanul, és mi a következménye ha nem tanul.
A liberalizmusról egy picinyke adalék: olvastam valahol, hogy Franciaországban, ha a felsőoktatásban valakit csaláson érnek (puska), akkor eltiltják. Az egyetemről! Nálunk még az sem biztos, hogy egyest kap emiatt. Nálunk ezt jelenti a
akkor, ha valaki soha nem teljesíti az elvárásokat, mert hidd el, ilyenből Magyarországon nagyon-nagyon sok van.
Amiben viszont egyetértünk, az a motiváció hiánya. Erről írtam a 6. hozzászólásban. Ha egy társadalomban van értéke a tudásnak, az iskolázottságnak, a műveltségnek, akkor a gyerekek tanulni fognak. Ha nincs értéke, akkor nem fognak. Tehát szerintem nem a napi óraszámban, a tanulók
Irma! Még mindig azt kérdezem Tőled (hidd el, tényleg érdekel), mi történik Kanadában azzal, aki sorozatosan nem teljesíti a kötelezettségeit. pl.: nem jelenik meg a számonkéréseken, üresen adja be a kitöltendő feladatlapokat, stb. Feltéve persze, hogy ott ilyesmi előfordul. Szóval ez lenne a kérdésem. Olvastam azt a válaszod, hogy akkor majd megcsinálja másnapra. Én arra keresem a választ, mi van
abbol tanulni, meg a hibainkbol, addig semmi nem fog valtozni. Kicsit nyitnunk kellene a vilag fele es elismerni hogy mashol is lehetnek ertekek. De addig meg sok kisgyereknek fog felnoni...
kerulni, mint mashova, sot a diplomaja megszerzese utan kb. 10 ev mire allando munkat kaphat. Addig a keszenleti listan van, ami annyit jelent hogy ha a korzetben valahol egy tanar megbetegedik akkor aznapra behivjak dolgozni.
De a fentiek ellenere is ugy gondolom, hogy a legnagyobb hiba a rendszerben van, es a mentalitasban. Amig mi magyarok nem leszunk kepesek elismerni masok eredmenyeit es a
vannak kiteve, szuletesuktol fogva tobb nyelvet hallanak, a tarsaiknal fogekonyabbak es jobb eredmenyeket ernek el. Ovodara a mi esetunkben nem lehet hivatkozni, mert az itt nincs. Egyszoval en ugy gondolom, hogy nagyon sok mulik a szulon, de talan meg tobb a pedagogus hivatastudatan es szereteten. Aki itt a pedagogus palyat valasztja, az nem azert teszi mert alacsonyabb pontszammal be lehet
hozzaerto es gyerekszereto pedagogus kezebe kerul csodakat lehet beloluk kihozni. En abban hiszek, hogy minden gyerek egyforma kepessegekkel szuletik, es (ahogy a mi iskolank bizonyitja) teljesen mindegy, hogy milyen kulturalis hatterbol jon. A filippino takaritono gyereke ugyanolyan jol teljesit mint az osszes tobbi gyerek. A mas kulturabol jott gyerekek, akik mar eleve tobb fele ingernek
Kosz a visszajelzest Kalacs. Azt hiszem igazad van. Az en szuleim is nagyon sokaig leszoltak a gyerekeim itteni oktatasat (a pedagogus rokonrol nem is beszelve de most, hogy latjak a kulonbseget mar megertik. En csak azert irtam le a sajat szemelyes tapasztalataimat, hogy probaljam erzekeltetni, hogy kisiskolas korban meg lehet szerettetni, vagy utaltatni a kozoktatast a gyerekekkel. Ha viszont
Kedves Irma!
Jó, hogy segítesz illusztrálni a dolgokat személyes tapasztalatokkal. "Mi tortent naluk ami Magyarorszagon nem?" Szerintem gyorsan korrigálták magukat, azaz készek voltak tanulni másoktól és átvenni a jobbat. A #31-ben már leírtam, hogy "úgy tűnik, az utolsók között fogunk átvenni másoktól valamilyen használható módszert". A profik képesek tanulni másoktól. Nekünk ez nehezünkre esik.
A magyar pedagógusok egyik legnagyobb problémája az, hogy a gyerekek nem akarnak tanulni. De hát ez nem is csoda, ha nem tudják mi a különbség a belső és a külső motiváció között. Mindent külső motivációval akarnak/tudnak csak elérni. A finneknél meg minden úgy van berendezve, hogy a belső motiváció érvényesülhessen. Ez behozhatatlan előny. Mire ezt mi megtanuljuk, alkalmazni?!
osszehasonlitva kevesebb tantargyat tanulnak, de tudasban nincsenek lemaradva hozzajuk kepest.
Azt hiszem azt is erdemes lenne megnezni, hogy az utolso elotti PISA felmeres alapjan a magyarok a nemetekkel es a lengyelekkel egyutt valahol a kozepmezony vegen teljesitettek. Az utolso felmeres soran viszont mindket orszag boven lehagyott minket. Mi tortent naluk ami Magyarorszagon nem?
Ugy tunik, hogy a rendszer hihetetlen nagy szabadsagot ad mind a gyereknek, mind a tanarnak. Es megis mukodik. A tanarok a legjobb ertelemben vett nevelok, es mivel a gyerekekben fel sem merul, hogy tulelesre rendezkedjenek be, ezert nem meno ha valaki nem tanul. Igaz az enyemek meg kicsik, de fel sem merult bennuk, hogy ez is egy lehetoseg. Talan ami meg eszembe jutott, hogy az unokatestvereikkel
egysegesen 6 ora a tanitasi ido, es ebben "csak" ket szunet van. Nincs nulladik, hatodik, hetedik ora. Minden osztalyt egy tanar tanit csak, es a reggel elsokent van bent az osztalyban, azt hiszem ez kotelezo nekik. A kisebbik gyerekem osztott osztalyba jar, ahol egyszerre ket evfolyamot tanitanak. Egymastol persze kicsit elkulonitve, de ugyanaz a tanar adja le az elsos es a masodikos tananyagot.
viszont befejezte elo is kell adnia az osztalynak. Aki a kotelezot nem csinalja meg, az megcsinalja masnap. Az oktatasi rendszer nagyon liberalis, velemenyem szerint sokkal inkabb mint Magyarorszagon. De ennek ellenere valahogy megis kepes sokkal tobbet kihozni a gyerekekbol es a szulokbol egyarant. Amit en meg nagy kulonbsegnek tartok, hogy itt az elokeszitotol a hetedik osztalyig (alt. iskola)
A liberális oktatáspolitika lenne a hibás a gyenge magyar teljesítményekért? A finn oktatás nem liberális? A társadalom sokkal liberálisabb a magyarnál. Az oktatás pedig politikamentes! Olvassátok el még egyszer: a kevesebb több. A tudást nem lehet ráerőltetni az emberekre, a magyar lélek esetében meg még óvatosabban kellene eljárni. Azt kell tanítani csak, aki akar.
Kedves Hozzászóló - #28
"Amikor más népek tanulmányozták az oktatási rendszerünket", legfeljebb matekból találtak maguknak valami átvételre érdemeset. Az olvasást, írást akkor sem tanították, és most sem tanítják normálisan, azaz a gyerekeknek csak nagyon kis százaléka tanulja meg ezeket elfogadható szinten. És úgy tűnik, az utolsók között fogunk átvenni másoktól valamilyen használható módszert.
Nem tortent volna vele semmi. Az esszet akkor irjak, amikor a kotelezo feladattal vegeznek. Nem kotelezo, onkent valasztott, a tema is, a vele toltott ido is. Gyakorlatilag arra talaltak ki, hogy a tanarok elismerik a gyerekek fejlodes kozotti kulonbsegeket es aki hamarabb befejezi az orai feladatat az unatkozas helyett inkabb ir. Onkent valasztja meg a temat es raforditott idot is. Amikor
A gyerekek pedig nem h..ék, nagyon is okosak, nagyon gyorsan tudnak alkalmazkodni. Jelenleg a fentebb leírt viszonyokhoz alkalmazkodik a gyerekek jelentős része. Ezt nem is szégyelli, titkolja. A többiek sem vetik meg emiatt, hanem felnéznek rá. Az számít menőnek, aki a legkisebb energiabefektetéssel éli túl a közoktatást.
Ez így van Kanadában is?
aki megírta. (Az egyébként kötelező esszét). Ebben van a lényeges különbség. A liberális oktatáspolitika és az iskolák normatív támogatási rendszere ezt eredményezte. A magyar oktatási rendszerben nincs semmilyen következménye annak, ha valaki nem teljesíti a feladatait. Ez olykor a tanárokra is igaz. Akkor, amikor más népek tanulmányozták az oktatási rendszerünket, még nem így volt.
Nagyon aranyosak ezek a különböző modellekről szóló elmélkedések, a hozzászólások a kirekesztésről, meg a többi. Én azért kérdeznék valamit, mondjuk Irmától, aki azt írta, a gyereke francia nyelvű esszét írt. Írja már ide, mi történne a gyerekkel ha nem írná meg azt az esszét! Én ide írom, mi történne vele a magyar oktatási rendszerben: Semmi nem történne vele, mindent ugyanúgy folytathatna,
A finn példa nálunk is működőképes. Itt is szeretik a fiatalok az aktív tanulást, tapasztalati tanulást, nevezzük bármilyen divatos néven. Mi a társadalmi felelősségvállalás jegyében egy, a fenntartható fejlődést szimuláló játékkal támogatjuk a gimnáziumok, szakközépiskolák szakmai napjait. Mindig fantasztikus hangulatot alakítanak ki a diákok:http://www.forlong.hu/blog
#3 - Dave
Úgy látszik, ők tudtak tőlünk tanulni. Volt is mit, igaz csak matematikából. De ez még így is nagy szám! És mivel akartak tanulni, eljöttek, megnézték és most alkalmazzák.
Mi ellenben, úgy tűnik, nem tudunk tőlük tanulni. Egyelőre. Kérdés, akarunk-e. Ha igen, elmegyünk-e, megnézzük-e, megcsináljuk-e.
Nem sírni kell, hogy nem mi vagyunk a legek, hanem ...
#2 - Vlad Tepes
A kérdésed enyhén szólva nagyon magvas. Mi a kérdésed valójában? Az, hogy miért nem akarják alkalmazni, vagy az, hogy miért nem tudják alkalmazni. Vagy Miért nem ismerik, vagy Miért nem értik. E részkérdések megválaszolása közelebb visz bennünket a probléma lényegéhez és a megoldásához.
Szerintem azért nem alkalmazzák, mert nem ismerik, nem értik, nem tudják és nem akarják.
Kedves Vlad Tepes! #1
Ha igaz az állításod (szerintem igaz), hogy "Manapság a legtöbb ha nem majd' mindegyik országban (főleg nálunk) iszonyatos stressznek vannak kitéve a tanulók", akkor szimpla logika útján könnyen megfejthető a titok:
Mivel Finnországban nincsenek kitéve a gyerekek ekkora stressznek, ezért ők az elsők, utánuk következik "majd' mindegyik ország". Ez világos.
ez az en iskolaimban szokas lett volna. De a testvereim elmondasa alapjan, az o alsotagozatos gyerekeiknel sem az.
Meg sokaig tudnam sorolni a ket felfogas kozti kulonbsegeket, de nem akarlak untatni. Nem akarom leszolni a magyar oktatast, tavol all tolem, en is ott nottem fel, es tudom, hogy sok embernek nincs lehetosege valasztani. De valtoztatni lenne...
udvozlettel: Horvath Irma "neni"
Csak par pelda: en hetente legalabb egyszer ott vagyok az iskolaban segiteni. A helyi pszichiatriai intezet vezetoje, talalt idot maganak arra, hogy a gyereke osztalyanak az ev vegi "fundraiser" aukcios alkotasat levezenyelje. (Hetekig dolgoznak rajta a gyerekek). A kisfiam osztalytarsanak az epitesz apukaja a varosi hidepito versenyre segitett az egesz osztalynak epiteni. En nem emlekszem,
Sorolhatnam tovabb a tenyeket is, peldaul a (nagyon jo kepessegu) harmadik osztalyos keresztlanyom napi ket oras napkozin utani hazifeladatait, a csapnivalo nyelvoktatast, de ezekkel te is tisztaban vagy. En a sajat tapasztalataimat irtam le, es a velemenyemet hogy a rendszer mashogyan mukodtetheto. Es nem akarmilyen szinvonalon. Persze ehhez a szulotol rengeteg tamogatas szukseges az iskola fele
mirol beszelek. A bevandorlok nagy aranya azt eredmenyezi, hogy a gyerekek igen koran megtanuljak, a vilag nem csak fekete-feher, hanem sokszinu, es ami sokkal fontosabb meg is tanuljak becsulni. Mindenki hozza tud tenni valamit a kozoshoz, a legsotett boru, vagy tortenetesen az iskolaban a legkevesbe kiemelkedo kepessegu gyerek is. Talan azert tartanak ott ahol...
Kedves Ferke,
Eleg sok mindenrol regeltem, ha csak ennyi tunt fel akkor a kedvedert pontositok. Nalunk (Vancouverben) a kirekesztes elkepzelhetetlen. Ennyit megertettel. Azt viszont nem igazan, hogy a magyar iskolakat, rendszert nem akartam fikazni, inkabb csak osszehasonlitaskent irtam le. Ott nottem fel, jartam kozepiskolaba, egyetemre, minden nyaramat ott toltom a gyerekeimmel, nagyjabol tudom
Kedves Fórumozók! Irma néni!
Ki ez az "irma"?
Miközben arról regél, hogy "náluk" nincs kirekesztés (egyébként: ha már többen vannak a bevándorlók, akkor ki is alkalmazkodik kihez?), a magyar tanárt, iskolákat utalásaival "kirekesztően" leszólja! Általánosít, nem győződik meg arról, helyes tényt állít-e, egyoldalúan tipizál.
Hogy is van ez?
Én erre hívnám fel a figyelmet: (Idézet a cikkből)
"Fentieken túl valószínűleg nem mellékes az sem, hogy Finnországban a tanári szakma egyike a legmegbecsültebb életpályáknak, ..."
Magyarországon pedig pont a pedagóus az, akin mindenki elverheti a port. És el is veri, mert aki megvédhetné, az hagyja, hogy ez történjen. Politika, média ...
Saját tapasztalatom is, hogy a gyerek úgy viszonyul az iskolához és a tudáshoz, ahogy a szülei is viszonyulnak ezekhez. Hiába erőltetik a liberálisok az integrációt az oktatásban, ha egy gyereket otthon antiszociálisnak nevelnek (azaz nem nevelnek sehogy) az sosem fog tudni beilleszkedni az iskolában. Csak a többi gyerek előrehaladását gátolja, és tovább növeli az ellenszenvet vele szemben.
a magyar tekintelyelvu oktatas mar regen derekba torte volna. Baratnoim irigykednek, csoda hogy inkabb ide akarom oket jaratni?
szoval enelkul nem menne. A kreativitast isten adta ajandeknak tartjak... folytassam?
9 eves teljesen atlagos kepessegu gyerekem francia nyelven esszet irt az iskolaban a relativitas elmeletrol, 7 eves gyerekem 3 nyelven ir, olvas. Atlagos kepessegu gyerekek, borzaszto ronda kezirassal. Alt. iskolai tanarno sogornom szerint, a nagyobbik otthon bukdacsolna, mert non-komformista, kisebbiket pedig
A tanarok fizetese atlagos, es csak a ledolgozott napokert (nyari szunetert nem) jar nekik fizetes. Nem panaszkodnak, altalaban imadjak a munkajukat, a gyerekeket. Rengeteg pluszt tesznek hozza a kotelezo anyaghoz, a gyerekek megszegyenitese, nyilvanos vagy negyszemkozti ismeretlen. A szulok nagyon sokat segitenek az iskolaban, a magyar iskolakhoz hasonlo az itteniek anyagi helyzete,
Ez persze resze a helyi "kulturanak" az embert latjak egymasban, nem pedig azt hogy ki honnan jott. Az alsobb osztalyokban a gyerekek kor asztaloknal ulnek, nincs szamonkeres, nincs stressz. 25 fos osztalyokban szemelyre szabott az oktatas. Igaz a tanarok fel oraval az oktatas kezdete elott mar az iskolaban vannak es nem ritka, hogy fel 5-5 oraig keszulnek a masnapi oktatasra.
Az en gyerekeim Kanadaban jarnak altalanos iskolaba, angol nyelvu teruleten francia iskolaba. Az iskola tartomanyi szinten kimagaslo eredmenyeket er el, annak ellenere, hogy velunk egyutt az iskolaban tanulo gyerekek 60-65 %-a bevandorlo. Az iskolaban a bevandorlo szulok gyerekei teljesen egyenertekuek a harmadik-negyedik generacios (nem bevandorlonak szamito) gyerekekkel.
Röviden: A finn tanár a 45 percből 45 percet tanít. Nem úgy mint magyar kolégája aki 20-at a rendetlenkedő diák megfegyelmezésével kénytelen tölteni. Persze ennekis van 1szerü megoldása óra eljén kinyitni az ajtót akit nem érdekel a dolog az mehet ahová akar. Integrációs problémái nálunk leginkább az indiai bevándorlók leszármazottainak vannak.
Régi szabály: amíg a farok csóválja a kutyát-nehéz rendet tartani! A rend sem bölcs, csak eredménytelen, aggresszív és bosszúálló ! Durvább hasonlat: a kertész gazt szaporít!
Ott nem azzal telik el az óra több mint fele, hogy a ,,bevándorló gyerekeket" fegyelmezzék a tanárok
Úgy gondolom, Finnországban a tudás megítélése más, mint mondjuk nálunk. Arra gondolok, hogy (valószínűleg) náluk a tanultabb ember többet keres, jobban él, mint a tanulatlan. Éppen ezért a diákok akarnak tanulni. Megismétlem: a diákok akarnak tanulni. Nálunk ez nem így van.
-a libapásztornak is kell egyetemi oklevél?...hi!
-a legutóbbi hozzászóláshoz --- igaz is ,a libapásztornak is szükségeltetik az oklevél...hi!
Ha belegondolunk, hogy 10-15 éve éppen a finn pedagógusok jártak itt nálunk a messzeföldön sikeres matematika oktatásunkat tanulmányozni, akkor most sírhatnékja támad az embernek, amiért addig sikerült süllyednünk, hogy ma már sehol sem vagyunk.
Kérdem: Ha ez a módszer amit fentebb olvastam a Finneknél bevált és működik, akkor miért nem alkalmazzák már régóta nálunk, és sok sok más országban???
Le a kalappal a Finnek előtt!
Manapság a legtöbb ha nem majd' mindegyik országban (főleg nálunk) iszonyatos stressznek vannak kitéve a tanulók. Akik kevésbé fogékonyak, vagy elmaradnak az "átlagnak" tartott gyerekektől, és nehezebben megy a tanulás, szinte semmi esélye bekerülni egy-egy felsőoktatási intézménybe, holott ők is képesek lennének rá, persze kicsit több idő kellene nekik.