Sió László a VI. Országos Oktatási Konferencián elmondta: 2003 és 2007 között stagnált a tanári fizetések összege, a 2007/2008-as tanévben pedig forrást vontak ki erről a területről, melynek következtében 2500 állami önkormányzati fenntartású óvodát, iskolát vontak össze és ezzel mintegy 1300 oktatási helyszínen szűnt meg a képzés.

"Ha azonban gyengül a közoktatás szakmai háttere, a pedagógus továbbképzéssel foglalkozó szervezetek is veszélybe kerülnek, de a forráselvonás hatására jövőre valószínűleg a kompetenciamérés is elmarad" - mondta el Sió. "Az oktatáspolitikának el kell döntenie, hogy konfrontálódik-e a jelenlegi rendszerrel és felhagyva az egyenlő fizetések elvével, differenciál a pedagógusok fizetései között" - mondta, majd hozzátette: ő ezzel kapcsolatban akár 100 százalékos különbségeket is el tud képzelni.

A fideszes politikus a tanárok számára a hosszabb szakmai gyakorlati időt, a hátrányos helyzetű, alsó tagozatos diákok részére pedig az egész napos iskolák kialakítását támogatja. A felsőoktatási felvételivel kapcsolatban elmondta: "legalább az államilag finanszírozott képzéseken kellene kötelezővé tenni az emelt szintű érettségit."

A FISZ továbbtanulással kapcsolatos, 16-18 éves diákok és tanárok véleményére alapozott kutatását mutatta be a konferencián dr. Csikesz Tamás, a szervezet elnöke. A felmérés során 727 érettségit adó középiskola 3086 diákját, illetve 64 érettségit adó középiskola 2198 pedagógusát kérdezték meg. A kutatásból kiderül: a megkérdezettek 76 százaléka van tisztában a 480 pontos felvételi rendszerrel. A tanárok 68 százalékának kétségei vannak azonban afelől, hogy a kétszintű érettségi rendszer beváltotta-e a hozzá fűzött reményeket, a 12. évfolyamos diákok 55 százaléka gondolkodik hasonlóan. A tanulók 63 százaléka a többletpontok, 42 százaléka a használható tudás miatt választja az emelt szintű érettségit, míg pedig a tanári iránymutatás 9, a szülői ösztönzés 5 százalékuknál játszik szerepet.

A kutatás a 200 pontra emelt felvételi minimumról is megkérdezte az érintetteket: a tanárok 80 százaléka, a diákok 57 százaléka ért egyet a változással. Csikesz Tamás szerint érdemes megfigyelni, hogy míg például 2006-ban még az érettségizett végzősök 10 százaléka gondolta úgy, hogy nem veszik fel sehova, 2009-ben már csak a maturálók egy százaléka gondolta hasonlóan.

A következő évek érettségivel kapcsolatos változásaira hívta fel a figyelmet dr. Bakos Károly, az Oktatási és Kulturális Minisztérium szakmai főtanácsadója. Emlékeztetett: 2012-től már egy természettudományi tárgyból kötelező lesz az érettségi, az egyes tárgyak esetében pedig az OH dönt majd annak természettudományi tárggyá minősítéséről, de csökkentik a választható tantárgyak számát, illetve a többletpontok területén is változás történtik. " A döntéshozók szándéka, hogy az emelt szintű érettségi iránti hajlandóságot növeljék, és így azért is járjon a legmagasabb többletpont" - ismertette a többletpontok változtatásának egy okát Bakos Károly.

"Az alap- és mesterképzések mellett érdemes lenne az felsőfokú szakképzések lehetőségeivel is megismertetni a diákokat "- mondta Vass László, Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola rektora, szerinte ugyanis a jövőben ezeken okkal több állami finanszírozott helyet teremtenek, mint a bachelor képzésben. Hangsúlyozta: "a szakok szétaprózottsága rossz üzenet, hagyni kellene érvényesülni a versenyt, akinek pedig nincs elegendő hallgatója, az zárjon be."

edupress