Ez a cikk több mint egy éve frissült utoljára, ezért lehetséges, hogy a tartalma már elavult. Használd a cikk alján lévő kulcsszavakat vagy a keresőt a frissebb anyagok eléréséhez.

Mit kezdjek a gazdasági diplomámmal?

A nagyobb, külföldi tulajdonú, Közép-Magyarországon elhelyezkedő, és exportra termelő cégek szívják fel a legtöbb pályakezdő közgazdászt és pénzügyest. A kisebb cégek sokat akarnak alkalmazottaiktól, és jobban félnek a friss diplomásoktól, - akik viszont a Big4-ról álmodoznak, fizetési igényeik pedig sokszor jóval túllépik a reális határt. Munkaerő-piaci körkép a gazdasági végzettségűek szemével.

Bár egy keveset csökkent, még a 2008/2009-es tanévben is messze a gazdasági és menedzsment szakokon tanulók voltak a legtöbben, az összes felsőoktatási intézményben tanuló diáklétszámot tekintve. A diplomások egynegyede valamilyen fajta gazdasági végzettséggel hagyja ott az egyetemet, illetve próbál elhelyezkedni. Ennek ismeretében tehát nem meglepő adat az sem, hogy ma nehezebben helyezkedik el egy diplomás közgazdász, mint egy fodrász, vagy egy műbútorasztalos.

hirdetés
hirdetés

És igaz ugyan, hogy egy évtizeddel ezelőtt egy kezdő közgazdász fizetése bruttó 5-600 ezerről indult, ma már – a gazdasági környezet teljes átalakulása miatt - ennél jóval fukarabbak a cégek. Így történhet meg az, hogy sokszor még egy 280 ezer forintos fizetési igényt is soknak tartanak a vállalatok. „Körülbelül a hatodik-hetedik állásinterjú után jöttem rá, hogy mi lehet a baj velem.” - meséli a könyvvizsgálóként dolgozó Adrienn. „Egyszerűen sokallták a pénzt, amit kértem, pedig ezek többnyire jó nevű külföldi cégek voltak. Ma már tudom, hogy érdemes először pár tízezer forinttal kevesebbet kérni, mert egy-két év után simán megkaphatod a másfélszeresét is.”

Jolly Jokerek kellenek

„A saját cégemet is említhetném példának arra a tendenciára vonatkozóan, hogy ma – mivel kevés a pénz, és mindenki kevesebb alkalmazottal szeretne megoldani mindent – a KKV-k is olyan pályakezdőket keresnek, akik nemcsak gazdasági tervet tudnak készíteni, hanem értenek a számvitelhez, könyveléshez is, sőt még a marketing sem idegen tőlük. Ez persze igazságtalannak tűnik elsőre, de ma minden ebbe az irányba tolódik: mindenesek kellenek, akik több területen is bevethetők.” – összegez János, akinek budapesti kft-je elsősorban kereskedelemmel foglalkozik.

A pályakezdő közgazdászok és pénzügyesek azért sincsenek könnyű helyzetben, mert a multiknál ugyan sok rájuk szabott pozíciót hirdetnek meg folyamatosan, sokszor mégsem őket választják. Ennek többnyire a hátterében az áll, hogy betanításuk komoly pénzbe kerül a cégeknek, ami önmagában még nem is jelentene gondot: de mivel a pályakezdők sokkal mobilabbak, mint idősebb és családos kollegáik, semmi garancia nincs arra nézve, hogy egy sok pénzért betanított fiatal nem áll tovább, ha történetesen máshol jobb fizetéssel kecsegtetik.

„A frissen végzőknek azt tudom tanácsolni, hogy ha eddig még nem specializálódtak, akkor inkább húzzanak rá még két évet a diplomájukra, és válasszanak valami plusz végzettséget adó szakirányt is. Ez a további befektetés jól meg fog térülni nekik a későbbiekben, mert egyrészt könnyebben fognak olyan állást találni, amilyenre vágynak, másrészt pedig vastagabban foghat majd a ceruzájuk, amikor alkudoznak a kezdő fizetésükről.” - világít rá a cégvezető arra a tényre, hogy az élesedő piaci verseny bizony a magasabban kvalifikált újoncoknak kedvez.

Pozíciók és pénzek

"Az évfolyamomból a legtöbben a bankszektorban és a multiknál helyezkedtek el. Amennyire én tudom, utóbbiak talán kicsit kevesebb kezdő fizetést kaptak, cserébe viszont változatosabb a munkakörük, többet utazhatnak, és jobb esélyeik vannak a váltásra is.”- vélekedik Rebeka, aki két éve diplomázott a Corvinus Egyetemen közgazdászként, és maga is kontrollerként helyezkedett egy nagyvállalatnál. „Tudok olyat, aki egy biztosító társaságnál dolgozik termékmenedzserként, harmadik éve, egy másik évfolyamtársam pedig banki ügyfélszolgálatos lett. Meglepő lehet, de az utóbbi keres jobban” - árulja el Rebeka, aki szerint nem mindig a hangzatosabb pozíció a nyerő, a bérezés pedig nagyon is cégfüggő.

Az utóbbi években egyre több gazdasági végzettséggel rendelkező fiatal választja a HR irányt is, ez a terület napjainkban is dinamikusan fejlődik. A jó munkaerő felkutatása egyre több cégnél játszik kiemelten fontos szerepet, ráadásul ebben a pozícióban a szakmai rátermettség is hamar kamatoztatható – aki jól válogat, az maga is gyorsan feljebb kerül a ranglétrán. Egy gyakornoki állásból HR pozícióba felvett pályakezdő bére általában bruttó 240 és 260 ezer forint körül alakul.

A cégek amúgy nem szívesen beszélnek az általuk preferált kezdő fizetésekről, ennek a kártyának a „kijátszását” szeretik a legutolsó pillanatra tartogatni. Az interneten fellelhető „ki mennyit keres” típusú fórumokat böngészve azonban a reálishoz közeli képet kaphatunk arról, hogy a gazdasági végzettséggel elhelyezkedők mennyit szeretnének keresni, illetve, hogy valójában mennyit keresnek.

"Nálunk nincsenek pályakezdő fizetések, inkább az adott munkakörhöz, vagy pozícióhoz tartozik egy tól-ig fizetés, függetlenül attól, hogy mekkora munkatapasztalattal rendelkezik a betöltője" - mondta el az eduline-nak az egyik nagy állami cég vezető HR-ese. A kontrolling területen például bruttó 300 ezer forintot fizetünk ki egy frissen felvett alkalmazottnak, a bérezés azonban az évek során a teljesítmény függvényében mindig növekszik.

A gazdasági végzettségűek közül a legnehezebb dolguk talán a marketingeseknek van, amennyiben ténylegesen a marketing szakirányt választják, és nem állnak az értékesítési oldalra, vagy mennek el sales-esnek egy kereskedelemmel foglalkozó céghez. A marketinges kör ugyanis legalább annyira szűk és zárt, mint a reklámszakembereké, -meghirdetett pályakezdő pozíciót egyáltalán nem is találunk. Aki ezen a területen szeretne mégis érvényesülni, annak – a kitartás mellett - igen széleskörű kapcsolati tőkére is szüksége van.- vélekedik a HR szakember.

Melyik papírt szeretik?

Az utóbbi években, a felsőoktatási piac kibővülése miatt a gazdasági diplomák tekintetében is átbillent a mérleg a főiskolák javára. Magyarul, több főiskolai diplomával találkozni, mint egyetemivel. A munkáltatókat azonban legtöbbször nem a végzettség fajtája érdekli, így főiskolai diplomával is ugyanúgy labdába lehet rúgni, ha a képzés kellően gyakorlatorientált volt, és persze, ha a pályázó látogatta is a kurzusokat.

Ezzel együtt azért jó tisztában lenni azzal, hogy a munkáltatók igenis preferálnak bizonyos intézményeket, míg másokat határozottan nem kedvelnek. A Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézet 2008-as vonatkozó felméréből világosan kiderül, melyek azok az egyetemek és főiskolák, amelyek a legjobb presztízzsel rendelkeznek a vállalatvezetők szemében. A Corvinus Egyetem és a Budapesti Gazdasági Főiskola például mindenkinél igen előkelő helyen szerepel, de igen jó véleménnyel vannak a vállalatok a Nyugat-magyarországi Egyetemről is. Azzal egyébként a pályakezdők is tisztában vannak, hogy a munkáltatókat általában jobban érdekli a diplomát adó intézmény, mint maga a diploma minősítése.

Kanaki Anna

eduline

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás



hirdetés

Nyelvoktatás hirdetés

Felnőttképzés hirdetés

hirdetés

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X