Ezért nem találják helyüket a friss diplomások: kényszer, elvárások, bizonytalanság

Mihez kezdenek azok, akik friss diplomásként munkába szeretnének állni? Biztos, hogy mindenhol tárt karokkal várják őket? Mennyi mindenben kell megfelelnie, helyt állnia egy pályakezdőnek? Szakemberek és friss diplomások mesélnek tapasztalataikról és a kapunyitási pánikról.

Forrás: AFP / Ingo Wagner

„Szülői támogatás nélkül sokkal elmosódottabbak lennének a jövőm körvonalai, hiszen az energiáim nagy részét nem az útkeresés, hanem a megélhetés foglalná le” – mondta Dávid, aki lelkes pályakezdőként foglalkozik nyelvoktatással, fotózással és videózással. Hozzátette: „nem mindenki tudja már 20 évesen, hogy mi az, ami meghozza neki a szenvedélyt és a flow-t. E kettő nélkül én pedig értelmetlennek találok mindennemű munkát”.

hirdetés
hirdetés

A kapuzárási pánik mellett - amely régóta használt fogalom Magyarországon is – a szakemberek már a 2000-es évek óta beszélnek kapunyitási pánikról is. A jelenség a felsőoktatásban tanulók számának megnövekedésére vezethető vissza, ami különböző negatív következményeket is magával vonz. Komoly elvárásokkal néznek szembe a hallgatók már a felvételi és az egyetemi évek alatt, amelyen pedig a munkaerőpiaci elvárások sem könnyítenek.

Horváth Tünde pszichológus szerint azok a huszonévesek élik át a kapunyitási pánikot, akik elégedetlenek a munkahelyükkel, nem érzik jól magukat, másra vágynak, valamint azok, akik nem találják a helyüket az életben, nem tudnak mit kezdeni magukkal. „A jelenséggel járó legjellemzőbb érzések a nyugtalanság, félelem, zavarodottság, bizonytalanság és depresszió, melyek valódi krízishelyzetre utaló tünetek” – állapította meg Horváth Tünde.

Tolódó tanulmányok, sürgető körülmények

A pszichológus szerint a munkaerőpiaci elvárások és a képzési rendszer összehangolásának hiányából adódóan mindez nem egyszerű, mert a tapasztalatlan fiatalt komoly stressz érheti, mely tartós szorongássá is alakulhat. A képzési idő kitolódik, főleg egy mesterképzés, esetleg doktori esetén, 25 évesen ott áll a fiatal, aki jelentős anyagi teherrel él, amit szülei is próbálnak enyhíteni. Így kitolódik a szülőktől való leválás is, az általános értelembe vett felnőtté válás folyamatának része lenne.

 „A kapunyitás, pályakezdés esetében „sürgető körülményként” vehetjük számításba a nagyfokú stresszt, amelyet a felnőtté válás felelőssége, a társadalmi nyomás, az irreális elvárások, a körülhatárolt értékek hiánya és a lehetőségek látszólagos határtalansága okoz” – fogalmazott Horváth Tünde tanulmányában.

Forrás: BZS

„Ugye van már fix állásod, fix fizuval?”

A megkérdezett pályakezdők is a sürgető körülményeket, ezáltal a megfeleléssel kapcsolatos félelmeket is okolták mindezért. Zsuzsi, aki amellett, hogy attól tart, hogy nem lesz eléggé jó munkaerő, a társadalmi nyomással is küzd. „Ugye van már fix állásod, fix fizuval? Ugye jól keresel? Ugye jó pozíciót kaptál?” A család és az ismerősök történetei, kérdései Zsuzsi szerint akarva-akaratlanul is befolyásolhatják a döntésben. „Hiszen rögtön összehasonlítási alapokkal találkozunk, ami persze nyomást gyakorol. No meg a szülői elvárás, akik, ha már ennyit támogattak, minimum az kell, hogy egy jó versenyképest állást megcsípj, amivel akár dicsekedhetnek is” – mondta Zsuzsi, aki szeptembertől kezdi meg mesterképzési tanulmányait, de emellett dolgozik is.

Dávid, aki már túllendült mindezen, és megtalálta számításait, komoly pánikkal küzdött nap mint nap. „Ott volt a hajtás, hogy minél gyorsabban elszakadjunk, már idő előtt kezdjünk karriert építeni, mindenki sürgetett mindenhonnan: szerezz diplomát, dolgozz, alapíts családot, fizess számlákat, köszönj el. Tényleg ennyi lenne?” – tette fel a kérdést Dávid, aki mindaddig, amíg ezt hitte, folyamatosan pánikolt. Aztán ahogy tudatosította magában, hogy az élet nem erről szól, a pánik is eltűnt. „Felsejlettek a vágyaim, a terveim, a céljaim, amik mind eltérnek az előbb felvázolt szcenáriótól.  A 70% munkát inkább felcserélném önmagammal. Ha a munka munkaként definiálódik, otthagyom”.

Mikor lesznek teljesen független felnőttek?

Fazekas Anna szociológus szerint a hazai ifjúságkutatások (Magyar Ifjúság 2012, Magyar Ifjúság Kutatás 2016) azt mutatják, hogy az első szakmai végzettség megszerzését követően ugyan rövid időn belül munkát találnak a fiatalok, ez azonban nem jelent egyet azzal, hogy önfenntartási költségeiket teljes egészében fedezni tudják: „a szülői háttér kulcsfontosságú a fiatal felnőttek életében, legyen az a lakhatás biztosítása (például a szülői házban maradás vagy az albérleti költségek átvállalása), a havi költségeket érintő anyagi támogatás, de például a mosás átvállalását vagy az étkezések biztosítását is jelentheti” – mondta Fazekas Anna.

A szociológus szerint ma a pszichológiai érettség - mely többek között a fiatalok saját életüket érintő döntéshozási folyamataihoz, felelősségvállalásához kapcsolódik - nem esik egybe a társadalmi értelemben vett önállósággal. „Manapság a fiatalok húszas éveinek végére, harmincas éveinek elejére érkezik el az az időszak, amikor mindkét értelemben függetlenekké válnak. Tehát azt mondhatjuk, hogy az első hosszú távú állás megszerzése és az önálló, anyagilag független háztartása vezetése között átlagosan 5-7 év telik el” – tette hozzá. Az ideális munkahely megtalálása azonban további éveket jelenthet a szociológus szerint, miközben az oktatási lehetőségek, a tanulmányokhoz kapcsolódó tapasztalatszerzési lehetőségek köre is folyamatosan bővül – tehát minél több képzést végeznek a fiatalok akár külföldön is.

Forrás: pixabay.com

Fontos a szülői támogatás

Fruzsina az első diploma megszerzése ellenére nem érzi stabilabbnak a jövőképét, szeretne elkezdeni még egy egyetemet, újrakezdve a fejlődési folyamatot. „Azt gondolom, ha elvégeztem a második alapszakomat, ami inkább biztosítani fogja a jövőmet, mint az első diplomám, akkor jön el az a függetlenség. Azonban a szülői támogatás 100 %-osan soha nem fog megszűnni, hiszen a család az a tényező, akire egész életünk folyamán számítani lehet” – mondta Fruzsina. Szerinte nagyon fontos a pszichés támogatás, hiszen ez tud megfelelő motivációt biztosítani a további sikerek eléréséért. „Ha egyedül van az ember, nincs kivel tisztán és őszintén megbeszélni a dolgait, az bizonytalanságot, kételyeket hagyhat maga mögött egy-egy döntés után, amelyek kártyavárként dönthetik össze a felépített célokat” – tette hozzá. Zsuzsi habár dolgozik, anyagi értelemben még nem tudna teljesen függetlenedni a szüleitől. Dávid 25 évesen anyagilag a mai napig is függ a szüleitől: "velük élek, és egyelőre anyagi terhet jelentek a számukra".

A diákmunka segíthet?

„A fiatalok körében a tanulmányok melletti munkavállalás is igen elterjedt. Egyrészüknél ez már a középiskola idején elkezdődik, sőt van olyan fiatal, aki még az érettségi megszerzése előtt nem csak a nyári szünet idején kényszerül diákmunkára” – mondta Fazekas Anna. A különböző diákmunkák vállalása vajon hozzájárulhat ahhoz, hogy rájöjjön a diák, hogy mit is akar valójában csinálni. Egyáltalán kapcsolódik mindez a tanulmányokhoz?

Dávid úgy tapasztalja, hogy sokszor a tanulmányok és az éppen aktuális munkakör még csak köszönőviszonyban sincsenek egymással: „láttam már mérnök tanulmányokkal rendelkező sales szakembert vagy programozói képzettségű fényképészt” – mondta, hozzátéve: „az a hiedelem, hogy 18-19 évesen, pályaválasztáskor eldől az életünk, az egy tévhit. Semmi más haszna nincs, csak hogy rátegye a stresszt és a nyomást a gyerekre. Már nem ezt a világot éljük, a lehetőségeink határtalanok, nem skatulyáz be többé három évnyi tanulás”. Fruzsina folyamatosan keresgélt, főleg alkalmi munkákat, mert úgy gondolja, hogy ha nincs is feltétlenül szüksége a diáknak plusz pénzre, olyan tapasztalatot adhat, ami nagyon sokat fog jelenteni később. Emellett szerinte így lehet igazán értékelni, hogy milyen az, amikor saját magunknak keresünk pénzt. Zsuzsinak is voltak diákmunkái, jelenleg is ilyen megoldással dolgozik egy irodában, de nem ez az a munkakör, amilyet el tudna képzelni élete nagy részében: „egy mesterképzés még hátra van, utána lesz esedékes az első „rendes” munka” – mondta.

HVG Állásbörze: hol, mikor?

Helyszín és időpont:

2018. október 3. 10:00-19:00
2018. október 4. 10:00-17:00

Papp László Budapest Sportaréna (1143 Budapest, Stefánia út 2.) További részleteket itt találtok.

Ennyit lehet keresni pályakezdő diplomásként: itt vannak a fizetési adatok

Mennyit keresnek a különböző szakokon végzett, néhány év munkatapasztalattal rendelkező fiatal diplomások? Miért nem reális a pályakezdők bérigénye? És milyen összeget érdemes mondani az állásinterjún, ha azt kérdezi a HR-es, milyen fizetéssel lennétek elégedettek? Utánajártunk. Bruttó 279 588 forint - a diplomás-pályakövetési rendszer 2016-os adatai szerint átlagosan ennyit keres az, aki a felsőoktatás legnépszerűbb szakján, gazdálkodási és menedzsment BSc-képzésen szerzett diplomát három-öt éve.

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás



hirdetés
hirdetés

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X