Alapítványi ösztöndíjjal pótolja a lecsökkent állami férőhelyek számát az SZTE

Az ösztöndíjat azok kaphatják meg először, akik 2025. február 15-ig beadták a jelentkezésüket egy képzés állami ösztöndíjas és önköltséges formájára is.

A Szegedi Tudományegyetem alapítványi ösztöndíjat ajánl fel a legmagasabb felvételi pontszámmal rendelkező, állami ösztöndíjas helyről lemaradó felvételizők számára – olvasható az egyetem közleményében.

Ahogy arról az Eduline-on elsőként beszámoltunk; 32 egyetemen csökkent a meghirdetett állami férőhelyek száma. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem tavalyhoz képest idén 2062-vel kevesebb állami ösztöndíjas férőhelyet kapott, de a Debreceni Egyetemen is több mint 800 férőhellyel kevesebb az állami ösztöndíjas férőhely. Csak az Állatorvostudományi Egyetem (+7), a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem (+35), a Semmelweis Egyetem (+76), illetve a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (+265) hirdetett meg új férőhelyeket.

A Szegedi Tudományegyetemre idén összesen 5685 jelentkező kerülhet be állami ösztöndíjas képzésre. Ez a szám 473-mal kevesebb, mint az előző évi felvételin .Ennek okán a 2025/26-os tanévtől az intézmény 250 önköltséges képzésre felvételt nyert, nappali tagozatos hallgatónak ad alapítványi ösztöndíjat, melynek összege pontosan megegyezik az adott képzés önköltségével.

Az alapítványi ösztöndíjra nem szükséges külön pályázni, az egyetem automatikusan ajánlja fel azt a legjobb, a felvételi jelentkezés során az állami és önköltséges formát egyaránt megjelölő, azonban csak az önköltséges képzésre bejutó jelentkezőknek.

Az intézmény felhívja arra a figyelmet, hogy az alapítványi ösztöndíjas hallgatók az állami juttatások szempontjából önköltségesnek minősülnek, így például tanulmányi vagy lakhatási ösztöndíjra nem lesznek jogosultak. A legjobban teljesítő alapítványi ösztöndíjas hallgatók viszont a tanév végén állami ösztöndíjat kaphatnak.

 

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.