Ezek a végzősök nem kérnek virágot a ballagásra, inkább fogyatékossággal élő fiatalokon segítenek

Eddig huszonhét középiskola végzősei csatlakoztak az idei KézenFogva Ballagunk akcióhoz – a diákok arra kérik családtagjakat és barátaikat, hogy egy-egy virágszál vagy csokor árát jótékony célra fordítsák. Tavaly hárommillió forintot gyűlt össze, ebből az összegből fogyatékossággal élő és megváltozott munkaképességű fiataloknak segített megfelelő munkahelyet találni a kezdeményezést elindító alapítvány.

  • Tóth Alexandra

2016-ban még csak két középiskola – a Városmajori Gimnázium és a Gödöllői Református Líceum – vett részt a KézenFogva Ballagunk kezdeményezésben, a programot az első évben a diákok és az alapítvány munkatársainak közös felvetései, a ballagók ötletei, javaslatai formálták. Az akciónak nevet is kölcsönző KézenFogva Alapítványnál már korábban gondolkodtak azon, hogy szeretnének indítani egy adománygyűjtő akciót, de ehhez a középiskolások nyitottsága is kellett. „Két szál szerencsés találkozása a KézenFogva Ballagunk program” – mondta az Eduline-nak Pordán Ákos, az alapítvány ügyvezetője. 

„A kezdeményezés azért lett sikeres, mert nem kértük, hogy bárki többet költsön, mint amennyit egyébként is virágokra, ajándékokra szánt. A szülők, rokonok, ismerősök a meg nem vásárolt virágok árával támogatják a fogyatékos fiatalokat a www.kezenfogvaballagunk.hu adományozói felületen keresztül” – tette hozzá.

Az alapítvány 1993 óta működik, munkájukkal a fogyatékossággal élő emberek mindennapjait szeretnék megkönnyíteni, a fogyatékos gyerekeket nevelő családoknak több családsegítő programot és szolgáltatást kínálnak – például jogsegélyszolgálatot, családterápiát, információs szolgáltatást (Infobázist), amelynek a segítségével egymásra tudnak találni egy adott térségben élő családok és a szolgáltató szervezetek.

Szemléletformáló programokat – kamionos roadshow-kat, osztályfőnöki órákat – is szerveznek, a KézenFogva Ballagunk adományaiból pedig olyan felkészítő tréningeket finanszíroznak, amelyekkel a fogyatékossággal élő fiatalok munkába állását segítik.

Van, ahol már hagyomány, hogy "kézenfogva ballagnak"

Több intézményben már-már hagyomány, hogy a végzősök „kézenfogva ballagnak” – az alapítvány ezeket a középiskolákat minden évben felkeresi, ha tehetik, személyesen mennek el egy-egy osztályfőnöki órára, így találkoznak a végzősökkel. Bármelyik iskola csatlakozhat az akcióhoz, az alapítványnál minden újonnan bekapcsolódó intézménynek örülnek.

„Többnyire osztályszinten döntenek a csatlakozásról a ballagók, de idén is van olyan ballagó diák, aki önállóan keresett meg minket, mert a nővére két évvel korábban kézenfogva ballagott, ő már akkor elhatározta, hogy ő is így ballag, amikor elérkezik az idő. Tehát arra is van példa és lehetőség, hogy egyénileg csatlakozzon egy-egy diák” – mondta Pordán Ákos.

Ebben az évben is bámulatos felajánlást tesznek a ballagó középiskolások

Eddig tizenhárom középiskola csatlakozott a Kézenfogva ballagunk nevű kezdeményezéshez - a végzősök azt kérik rokonaiktól és barátaiktól, hogy a ballagásukra ne vigyenek virágot, ajándékot vagy plüssállatokat, az arra szánt összeget inkább jótékony célra fordítsák, támogassák a megváltozott munkaképességű embereket támogató Kézenfogva Alapítványt.

A diákok a pénzadományokon túl is tudják segíteni a szervezet működését. Vannak olyan volt középiskolások, akik még mindig visszajárnak osztályfőnöki órát tartani a programról az éppen végzős osztályoknak. Az alapítvány társadalmi érzékenyítő programjaiba is bekapcsolódhatnak a fiatalok, „és mindenki segíthet az elfogadással, segítségnyújtással”.

Hárommillió forintot gyűjtöttek a ballagók

Tavaly valamivel több mint hárommillió forintnyi adomány gyűlt össze, ebből a támogatásból egy iskolai osztálynyi - fogyatékossággal élő és megváltozott munkaképességű - fiatalnak tudott megfelelő munkahelyet találni az alapítvány.

„Tavaly tavasszal, pont a ballagások környékén jelentkezett például egy autista fiatal ikerpár, akik számára a szülők lebetegedése miatt lett sürgős a megfelelő munkahely megtalálása. Az elméleti képzést követően gyorsan megtaláltuk nekik a megfelelő gyakorlati helyet egy étteremben, ahol sikerült a mentorprogram segítségével beilleszkedniük, elfogadták őket az ott dolgozó kollégák. Mindezt a beérkezett adományokból tudtuk finanszírozni” – mesélte Pordán Ákos, kiemelve: a fogyatékossággal élő fiataloknak a munkahely sokkal többet jelent, mint pénzszerzési lehetőséget, „emberi kapcsolatokról, egy közösséghez való tartozásról és az önálló élet lehetőségéről is szól a program”. 

Hozzászólások

Négy évre szóló, 45 milliárdos tankönyvszerződést kötött a Kello – kérdés, meddig marad a jelenlegi tankönyvpiac

A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.

Miskolci Egyetem rektora: „A modellváltás nem egy nukleáris csodafegyver, ami gyógyírt jelentett volna a felsőoktatás sok évtizedes problémáira”

A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.

„Nem a bejutás a nehéz, hanem a bennmaradás” – egyre gyengébb fizikatudással érkeznek az egyetemre a műszaki hallgatók

Sok diák már tizedik osztály után nem tanul fizikát, a középiskolák pedig inkább a felvételi pontszám maximalizálására készítenek fel, mint a valódi tudás megszerzésére – mondta Dr. Tevesz Gábor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának címzetes egyetemi tanára az Eduline-nak, akivel a közép-és emelt szintű fizikaérettségi kapcsán beszélgettünk.