Jogosan szednek–e az iskolák osztálypénzt?

Nyilatkozatot adott ki az országgyűlési jogok biztosa az iskolai osztálypénzzel kapcsolatban, ami tanárok, szülők és iskolafenntartók vitáját eredményezte. Szabó Máté ombudsman azért kényszerült megszólalni, mert egy több gyermeket nevelő, szociális támogatásban részesülő szülő sérelmezte az osztálypénz-szedés gyakorlatát. Az iskolák a forrásaik szűkösségérre hivatkoznak, sok szülő sérelmezi, sokan támogatják a rendszert.

A közoktatási törvény kimondja: az oktatási intézmények nem kérhetik a szülőktől a nevelési, pedagógiai program megvalósítását szolgáló rendezvények költségeinek megtérítését. Az ingyenes szolgáltatások egy része nem tételesen meghatározott, hanem az iskola sajátosságaihoz igazodik, vagyis a nevelési, pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódik. Az iskola költségvetésének terhére kell megszervezni az előírt tananyag megismerését, feldolgozását, a mindennapi testedzést, az intézményen kívüli kulturális, művészeti, sport- vagy más foglalkozást, kirándulást, erdei iskolát.

Az uralkodó gyakorlat azonban az, hogy mind az általános, mind a középiskolákban szednek osztálypénzt a különböző eseményekre, kirándulásokra, ballagási ruhára – persze szülői hozzájárulással.

„Esetünkben az volt a fő gond, hogy a szülő csupán egy szülői értekezleti jelenléti ívet írt alá, nem pedig az osztálypénz hozzájárulásról szóló nyilatkozatot” – mondja az ombudsman vizsgálatát lefolytató Dr. Borza Beáta az Országgyűlési Biztos Hivatalának főosztályvezetője, aki hozzátette: lehet osztálypénzt szedni, de csak a szülők közös egyetértésével. Akkor jogsértő az osztálypénz szedésének gyakorlata, ha erről a szülő előzetesen nincs tájékoztatva, ehhez nem járult hozzá.

Sok szülő azonban egész egyszerűen nem járul hozzá az osztálypénz kifizetéséhez, de mivel a többség megszavazza, ezért más választásuk nincs. „A baj az, hogy a szülőknek ez több tízezres költség, ha az iskoláztatás teljes idejét nézzük, akkor, akár a százezreket is megközelítheti.  Az ember azonban kifizeti, mert nem akarja, hogy a gyereke kilógjon a sorból, netán leszólják amiatt, hogy épp ő nem tud elmenni kirándulni, vagy nem egyen - ballagási ruha van rajta” – mondja Zsuzsa, akinek lánya most másodéves gimnazista.

„Én nem szavaztam meg elsőben az osztálypénzt, de egy – két szavazat mit sem ér a többség akaratával szemben” – teszi hozzá. „Sokszor a szülők is hibásak. Jóval kisebb összegekből is meg lehetne úszni az iskolapénzt, ha nem drága vidéki vagy akár külföldi kirándulásokat kérnének a szülők, vagy az iskolák nem nagyzolnának a ballagási, szalagavatói bankettekkel, ruhákkal” – hallhatjuk a kritikus véleményt. 

Senki nem maradhat ki semmiből

„Nálunk, amikor a szülők először jönnek szülői értekezletre, kapnak egy nyomtatványt, amin hozzájárulnak az osztálypénz fizetéséhez” - mondja Kovács Valéria angol – magyar szakos tanár a Veres Pálné Gimnázium osztályfőnöki munkaközösségének vezetője. „A pénz szedését, alapvetően a szülők szervezik meg, ez havi lebontásban körülbelül ezer forintot jelent. Szinte mindig aláírják, nem nagyon szokott előfordulni, hogy valaki nem fizeti be. A szülők tudják, hogy nehéz anyagi helyzetben vannak az iskolák – mondta a tanárnő.

Ha valaki nem tudja fizetni ezt az összeget, akkor elvben az iskola finanszírozhatja a diák kirándulását, vagy például a ballagási ruháját, de ez három – négyszáz diák esetében elég problémás lenne. „Jó helyzetben vagyunk, hiszen ez egy budapesti belvárosi iskola, de el tudom képzelni, hogy más szegényebb régióbeli iskolákban ez problémát jelenthet” – tette hozzá.

„Az alkotmány szerint a közoktatás ingyenes, az iskola meg kell, hogy találja a kiegészítő forrásokat, akár alapítványi, akár más formában. Szintén az alkotmány szerint nem kerülhet hátrányos helyzetbe egyetlen gyerek sem. Egyetlen diák sem maradhat ki semmiből, azért mert nincs rá elég pénze a szülőnek” – fogalmaz a főosztályvezető.

Pedagógus-vélemények

Az iskolákat a szegényes intézményi finanszírozás készteti arra, hogy osztálypénzt szedjenek, s ezt nem jókedvvel, hanem kényszerből teszik - közölte az ügyre reagálva Kerpen Gábor a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke. Szerinte az alapvető jogok akkor sérülnek az oktatásban, ha nem áll rendelkezésre elegendő forrás. 

A szakszervezeti vezető elmondta, hogy, mivel a fenntartók forrásai folyamatosan szűkülnek, egyre kevesebb pénz jut a tanórákon kívüli tevékenységekre is, éppen ezért elfogadhatatlan a források csökkentése - jegyezte meg a szakszervezeti vezető. Kitért arra is, hogy az elmúlt évek forráskivonásai sok helyen ellehetetlenítették az erdei iskolákat, színházlátogatásokat és a többnapos kirándulásokat, amelyek a nevelés fontos eszközei.

Kerpen Gábor szerint, az ombudsman helyesen állapítja meg a térítésdíjas, illetve a díjmentes szolgáltatások rendszerét, de indirekt módon arra utal, mintha az intézményvezetők illetve a tanárok a nevelési tevékenységhez önkényes alapon kérnének hozzájárulást. A pedagógusok a közösség felhatalmazásával, a gyerekek érdekében kérnek esetenként támogatást, de nem önkényesen, vagy személyes érdekből.

A kérdés tisztázására a szakszervezet kerekasztal tárgyalást kezdeményez, hogy egy olyan oktatás-finanszírozási rendszer kidolgozását tegyék lehetővé, amely sem a szülőkre, sem az oktatási intézményekre nem hárítja a felelősséget, ugyanakkor szem előtt tartja a gyermekek érdekeit.

Schäffer Dániel

Eduline

* Név
E-mail
	A Facebook közreműködésével is bejelentkezhet
		Kérjük írja be a baloldali számot!
(Kijelentkezés)
Hozzászólás elküldése Facebookra