Mesterséges beporzáshoz fejlesztettek ki robotméheket

Úgy vélik a kutatók, hogy a robotméhek csökkentik a mezőgazdaság negatív természeti hatásait.

  • Rodler Lili

Új robotrovarokat mutatott be a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT), amelyek a jövőben mesterséges beporzókként lehetnek az emberiség hasznára – derül ki az oktatási intézmény közleményéből.

Ahogy a közleményben ki is fejtik a mesterséges beporzás célja az, hogy a jövőben a gazdák több emeletes raktárépületekben termeszthessenek majd zöldségeket és gyümölcsöket. Ezzel szeretnék mérsékelni a mezőgazdaság némely környezetre gyakorolt negatív hatását. Ilyen például a vízszennyezés, ami a túlzott műtrágya használatból keletkezik. Vagy a talajdegradáció, ami a túlzott földművelésből ered, ez pedig ahhoz vezet, hogy egy idő után a talaj elveszti a termőföld jellegét.

Az MIT kutatói ehhez a jövőhöz a apró, rovarszerű robotokban látják a kulcsot, amelyek mechanikus kaptárakból kirajzva gyorsan és precízen végzik el a beporzást.

A kis rovargép megalkotásához a szakértők a méhek testfelépítését vették alapul. A kis robotok kevesebbet nyomnak, mint egy átlagos gémkapocs, sokkal gyorsabbak és mozgékonyabbak, mint bármelyik hozzájuk hasonló eszköz, ráadásul százszor tovább tudnak a levegőben maradni: mintegy 17 percig.

Apró méretük lehetővé teszi, hogy könnyen elérjék azokat a nehezen hozzáférhető helyeket, mint a virágok beleső részei.

A műrovar szárnyait mesterséges izmok hajtják, amelyekkel akár 35 centiméter per másodperccel is képes repülni. Ez a legnagyobb sebesség, amelyet valaha mértek ilyen mikrorobotoknál. A kutatók ugyanakkor nem elégszenek meg ezzel az eredménnyel.

Reményeik szerint hamarosan elérhetik, hogy robotjaik közel 3 órán keresztül a levegőben tudjanak maradni. Emellett a pontosságukat is növelnék, hogy képesek legyenek virágok közepén landolni, illetve onnan felszállni. Illetve szeretnék akkumulátorokkal és szenzorokkal felszerelnék őket, hogy a laboron kívül is tudjanak navigálni.

 

Hozzászólások

Hiába sokszoros a túljelentkezés, évek óta gyakorlatilag ugyanannyi a férőhely a hat-és nyolcévfolyamos gimnáziumokban

25 962 diák tanult hat-vagy nyolcosztályos gimnáziumban a 2024/2025-ben, amely nagyjából megegyezik az előző tanévek adataival – derült ki a KSH adataiból. Annak ellenére nem emelkedett a férőhelyek száma, hogy a „kisgimnáziumi” férőhelyek után óriási az igény. A tavalyi felvételi eljárásban volt olyan topgimnázium, ahol az egyik tagozatra mintegy tízszeres volt a túljelentkezés.

Ingyenes próbaérettségi 2026: az összes feladatlap és megoldókulcs egy helyen

Február 14-én több száz diák írta meg a Studium Generale próbaérettségijét az ország több pontján. A diákok matekból, történelemből és pénzügyi-számvitel ügyintézésből mérettethették meg magukat közép- és emelt szinten is az éles érettségi vizsgához hasonló szituációban. Mutatjuk a feladatlapokat és a megoldókulcsokat, ha lemaradtatok a próbavizsgáról, de otthon tesztelnétek a tudásotokat.

Felvételi 2026: mi következik a jelentkezés után?

Február 15-én zárul le a 2026-os általános felvételi eljárás jelentkezési időszaka. Eddig dönthetik el a felvételizők, mely egyetemekre és milyen szakokra nyújtják be jelentkezésüket. A felsőoktatási felvételi folyamata azonban még korántsem ért véget: a ponthatárokat várhatóan 2026. július 21-én hirdetik ki, addig pedig több fontos határidő és teendő vár a jelentkezőkre.